Az „Élő Vár Zemplénben” projekt keretein belül korhű építészeti megoldásokkal és berendezéssel mutatják be a várlakók mindennapjait, interaktív középkori kiállításokat nyitnak meg, valamint kialakítanak egy koronaőrzési emlékhelyet is.
A füzéri várgondnokság „Élő Vár Zemplénben” című projektjét két évvel ezelőtt 1 milliárd 544 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesítették. A beruházás az Új Széchenyi Terv Észak-magyarországi Operatív Programja keretében valósul meg, a kivitelezést a Laki Zrt. végzi. A rekonstrukció megkezdését jelképező alapkövet október 4-én helyezték el a középkori erődítmény kápolnájában. A tervek szerint egy év múlva végeznek a felújítással.
Hörcsik Richárd, a térség országgyűlési képviselője az alapkőletételt követően elmondta: bár most a vár részleges rekonstrukciója kezdődik meg, a cél a teljes felújítás, s erre a mostani uniós fejlesztési források lehetőséget biztosítanak. A mostani munka tartalmazza az úgynevezett felső-vár részleges rekonstrukcióját, megújul a palotaszárny, a várkápolna és az alsó bástya.
Az épülő létesítményben interaktív középkori kiállítások nyílnak
A kivitelezés befejezését követően a 16-17. századból fennmaradt gazdag leletek méltó körülmények között mutatják be a hazai történelemben meghatározó helyet képviselő erődítmény, valamint a várvédők és a várlakók mindennapjait. Ezt korhű építészeti megoldásokkal, illetve a fennmaradt feljegyzések alapján elkészített autentikus belső berendezéssel, valamint a középkort megidéző látványosságokkal fűszerezik. Rekonstruálják a váruradalmi kézműves házat, egy 1940-es, 50-es éveket idéző lakóépület kialakításával pedig bővül Füzér község tájháza. Mindezekhez kapcsolódóan informatikai rendszert is kiépítenek, amely biztosítja a jelenlegi és a jövőben kiépülő turisztikai látványosságok közötti kapcsolatot, informatikai vezérlést, biztonságtechnikát, jegyrendszert.
A várban interaktív középkori kiállítások nyílnak majd, ezek egyebek mellett a vár kincstári funkcióját, a 16-17. század hétköznapjait, tárgyi kultúráját, az erődítmény építéstörténetét, a Perényi családhoz fűződő történeti eseményeket mutatják be, s kialakítanak egy nemzeti koronaőrzési emlékhelyet is.
A fejlesztés célja, hogy a zempléni térség egyik legnagyobb idegenforgalmi látványossága még inkább a turizmus középpontjába kerüljön.
A vár udvarán folyamatosan zajlanak kisebb rekonstrukciós munkák
A források Füzér várát a XIII. században említik először, s a történészek szerint biztos, hogy 1235-ben, II. András halálakor már állt az erődítmény. A Füzér község fölött 170 méter magasan, a hegy tetején épített várban 1526-ban Perényi Péter koronaőr Szapolyai János koronázása után - ahelyett, hogy szokott helyére, a visegrádi várba vitte volna - Füzérre szállíttatta a Szent Koronát, és legalább egy évig ott rejtegette. A vár feltárását 1977-ben Feld István és Juan Cabello kezdte meg, majd 1992-től a kispesti Deák Ferenc Gimnázium diákcsapata, Simon Zoltán vezetésével végzett jelentős feltárási és helyreállítási munkákat a várhegyen.
A Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság 2012-ben a Regionális Operatív Programok keretében harmincnégy új kiemelt turisztikai beruházás támogatásáról döntött csaknem 47 milliárd forint értékben, ebből a pénzből finanszírozzák a füzéri vár rekonstrukcióját is.
A Füzéri várról szóló átfogó anyagunkat ide kattintva éred el.
Várakról szóló cikkeinket itt találod.
