A Fellegpark elnevezésű projekt célja egy komplex, több napos élménycsomag kialakítása a látogatók számára. Központjában a Mogyoró-hegyen kialakítandó ökoturisztikai park áll, amelyet egy titkos ösvényen, kerékpáron közelítettünk meg.
Gondoltam, a Turista Magazin munkatársaként hiteles leszek, ha már a Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársainak köszönhetően elektromos kerékpáron fedezhetem fel Visegrád rejtett kincseit: Szentendréről bringával érkeztem a helyszínre. Mondjuk a végére lett egy kis hajrá, mert mikor máskor maradt volna otthon az egyik lányom tolltartója, mint ezen a napot, ez pedig pont elég volt ahhoz, hogy lekéssem a legideálisabb HÉV-et.
A csúszás szerencsére csak pár perc végül, én pedig hagyományos túrakerékpárommal a sípálya parkolójához, a találkozópontra feltekerve nagyon is tudom élvezni a kapott e-bike előnyeit. De először egy rövid tájékoztatót kapunk.
A főbb elemeiben már idén, illetve jövő tavaszra megvalósuló Fellegpark projekt a térség tekintélyes történelmi múlttal rendelkező ökoturisztikai szolgáltatásait kívánja egy brand alá hozni
- hangzik az elképzelés legfontosabb célkitűzése.
A cél az, hogy a Visegrádra látogatók a történelmi település létező, illetve újonnan kialakítandó ökoturisztikai attrakcióit is fel-, illetve újra felfedezzék a jól ismert látnivalók mellett. Fontos hozzátenni ugyanis, hogy a Fellegvár projekt elvi alapjai teljes mértékben, infrastrukturális háttere pedig részben létezik már: a Mogyoró-hegy fejlesztései már ebben a szellemben készültek - hazánkban elsőként - Dr. Madas Lászlónak, az 1969-ben létrejött Pilisi Állami Parkerdőgazdaság első, legendás hírű igazgatójának irányítása alatt.
A sípálya mellett észrevétlenül kanyarog egy gyönyörű, kerékpározásra is alkalmas sétaút
A terv az, hogy miután a látogatók megismerték a település páratlan történelmi múltját, egy másik napon például egy e-bike túra keretében fedezhessék fel a Visegrádi-hegység közelebbi, vagy az elektromos meghajtás adta előnyöket kihasználva akár távolabbi látnivalóit.
Harmadik napon természetismereti sétát tehetnek a Bertényi Miklós Füvészkertben, hogy mélyítsék ismereteiket és füstölt pisztrángot kóstolhatnak az Apát-kúti-völgyben, de akár ki is foghatják saját ebédjüket. Negyedik napon az újonnan kialakítandó ökoturisztikai látogatóközpont szolgáltatásait élvezhetik a Mogyoró-hegyen és bobozhatnak, az utolsó napon pedig méltó búcsút vehetnek Visegrádtól a Zsitvay-kilátóból és a Fekete-hegyi-körútról a Dunakanyarra és a Visegrádi-hegységre nyíló páratlan panorámával. Nyeregbe pattanva ezt az átfogó elképzelést igyekszünk megismerni.
A Mátyás-forrástól az ökoturisztikai park helyszínéig
Első megállónk kiváló példája annak, hogy a tervezés során a környék kevésbé ismert látnivalóinak Visegrád turisztikai portfóliójába való becsatornázására is ügyeltek a szakemberek, hiszen a cél a látogatók „széthúzása” a hegyen.
A sípálya parkolójától gyorsan legurulunk a Sibrik-dombhoz, ahonnan egy számomra ismeretlen, betonozott sétaút kanyarog az erdőben a Mogyoró-hegy oldalában álló, Makovecz Imre által tervezett Mócsai-tanyáig, amely az ökoturisztikai park központja lesz a közeljövőben.
Már a Fellegvár projekt szellemében újult meg a kevésbé ismert, 1873-ban foglalt Mátyás-forrás, amely történelmi hangulatában és vízhozamában sem nagyon marad el a Kaán Károly erdőmérnökről elnevezett, a környék legismertebb forrásának számító Kaán-forrástól.
A Sibrik-dombtól induló sétaúton a Mócsai-tanya felé
A forrástól a gyönyörű erdei utat követve közelítjük meg a tervezett ökoturisztikai park helyszínét.
A panorámás sétaút konkrétan pár méterre halad el a sípálya parkolójától, nem is értem, hogy ezt a gyönyörű vonalvezetésű utat eddig miért nem fedeztem fel,
A Kis-Villámot kerülő tanösvényről sem hallottam még, de erre most nincs is idő, mert már jegyzetelem is az elmondottakat. A Fellegvár projekt keretében megújul a sípálya is: a büfé épülete négy évszakos fogadóépületté változik, amely nyáron elsősorban a kerékpáros turizmust (e-bike túrák kiindulópontja és kölcsönző) és a természetjárást fogja kiszolgálni. A sípálya családbarát marad, mérete csak kisebb mértékben változik, de modernebb felvonót, valamint a hatékonyabb hóágyúzáshoz víztározót kap.
Ilyen lesz a négy évszakos fogadóépület a sípálya aljában
Innen még pár perc és elektromos hátszéllel meg is érkezünk a Makovecz Imre által tervezett, ma erdészházként üzemelő Mócsai-tanya épületéhez.
Elsőre levegőt sem kapok, no, nem a szuszogástól, hanem a váratlan panoráma láttán.
Itt már Szentgyörgypuszta felett állunk, ezért a panoráma nem az oly sokszor megcsodált, Börzsönyre nyíló látkép, hanem a Naszályt kapjuk meg széles vásznon.
A Fellegvár projekt legnagyobb látványossága a mai erdészház környezetének átalakítása lesz a Mogyoró-hegy oldalában. Itt jön létre az az ökoturisztikai park, amely a 21. század színvonalán igyekszik bemutatni azt, amit elődeink már elkezdtek. A mai is látogatható, bár talán kevésbé ismert vadaspark bővítésre kerül, lesz erdei játszótér, parasztudvar házi állatokkal, vendéglátás, kiszolgáló épületek. A házban bent pedig kiállítási tér és foglalkoztató kerül kialakításra. Az innen pár lépésre található Mogyoróhegy Étteremnél egy kisebb fogadóépület épül meg, innen lesz megközelíthető az ökoturisztikai park.
A Mogyoró-hegyen, az étterem mellett létesülő fogadóépület látványterve
Kissé fentebb, a Nagy-Villám oldalában egy nagyon szimpatikus kezdeményezéssel zárjuk hegyi körutunkat. A Hotel Silvanus sorompója mellett nyíló kavicsos úton bal kéz felé indulva már az OKT nyomvonalát és a mindössze 1,2 kilométer hosszú Fekete-hegyi körút sétaútját tapossuk. Ez a Tabánnak is nevezett árnyas, ligetes helyszín kiváló felüdülés a Fekete-hegy apró fennsíkján, van is itt több, a Pilisi Parkerdő Zrt. jóvoltából éppen megújuló pihenőhely, kültéri elemekkel és erdei kondiparkkal.
Az OKT nyomvonalát jobbra elhagyó sétaút fő attrakciója azonban a Visegrádi-hegységre nyíló, meglehetősen vad hegyvidéki látkép.
Legszebben az Apát-kúti-völgy környéke rajzolódik ki, a Bertényi Miklós Füvészkertet például jól jelzi a fenyők sokasága, de jól látszik innen az "őserdejéről" ismert Erdőanyai-völgy is. A látkép másik részét a Prédikálószék gerince uralja, fölötte pedig éppen kikandikál a Dobogókőn található torony csúcsa. Követve a Nagy-Villám felé visszakanyarodó kavicsos utat, könnyedén visszatérhetünk a sorompóhoz.
A forrás megújult környezete
Erdészek tervezték, erdészek építették
Hirdeti a felirat a Panoráma út vár alatti kilátópontjánál található emlékkövön. Az erdészek aktívan részt vettek a Fellegvár turisztikai feltárásában, így az 1964-ben átadott panorámaút megépítésében is. Nem kisebb felelősségvállalás a célja a Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársainak ma sem, hiszen Visegrád az ország egyik legjelentősebb erdészeti bemutatóhelye, különleges természeti adottságokkal.
A cél, hogy minél több látogató kapcsolódjon a természettel. Ki túrázva, ki sétálva, ki bringázva.
Ennek alapja következő, egyben utolsó megállónk, az Apát-kúti-völgyben található Bertényi Miklós Füvészkert, amely 1968-ban, szintén Madas László javaslatára jött létre.
A füvészkert messze nem csak arról ismert, hogy fenyveseivel egy kis kárpáti hangulatot varázsol az ország egyik legszebb patakvölgyébe.
Fölötte, az ún. Erdőanya-völgyben található az az erdőrész, ahol hazánkban elsőként kezdtek örökerdő gazdálkodásba a szakemberek, amely egyébként egyre inkább jellemző a környék erdeiben.
Visegrád tehát nem csak arra kiváló helyszín, hogy hazánk történelmének kimagasló fejezeteit tanulmányozzuk, élményeket gyűjtsünk a patakparttól a történelmi játszótéren át a bobozásig, de a természetjáráshoz és a természetvédelemhez kapcsolódó tudásunkat is élményeken keresztül pallérozhatjuk. Valahogy úgy, ahogy azt dr. Madas László elképzelte évtizedekkel korábban...
A Dr. Madas László által megálmodott Erdei Művelődés Háza az ország (és egyben Közép-Európa) legrégebbi erdei iskolája. Az embert szolgáló munkájáért a szakember nemzetközi elismerésben részesült, és tevékenyen részt vett abban, hogy a Pilisi-parkerdő területe 1981-ben a világ egyik bioszféra-rezervátumává vált. Az elismerés mögött indokként szerepelt, hogy mintaszerű megoldások segítik a világváros tömegeinek kulturált üdülését a természetben, az ifjúság figyelmének a környezet felé való fordítását, miközben a természetközeli erdőgazdálkodás is teret nyert az általa irányított erdőkben. Fő célkitűzése az volt, hogy az ide látogató emberek tudatosan kapcsolatba léphessenek a természettel.
Nem hiába tette fel a kérdést tehát pont itt és pont dr. Madas Lászlónak 40 éve Rockenbauer Pál sem a Másfélmillió lépés Magyarországon című sorozatban: minek ez az egész, minek pad a természetbe? „Mert ez egy nagy zöld gyógyszertár, és sokkal egyszerűbb így bevenni az orvosságot, mint pirulák formájában” – hangzott Madas László válasza a filmben. Fontos, hogy a természettől elszokott városi ember is kijöjjön a természetbe, ha csak pár órára is, és feltöltődjön. Ő nem feltétlenül túrázni akar, hanem leülni. Ahhoz kell a pad, hogy legyen hova leülnie.
Ülhetne a földre is, persze, de talán ez az első lépcső ahhoz, hogy egyáltalán kijöjjön, élvezze, és egyúttal megtanulja a természetben tartózkodás szabályait. S ez bizony fokozottan igaz ma, 40 év elteltével is, amikor egyre nagyobb tömegek keresik fel a természetet. A szakember azt is mondta a filmben, hogy ha biztonságosan ismeri valaki valamely mesterség fogásait, azt meg is fogja kedvelni. Szerinte így van ez a természetjárással is: ha tud tájékozódni, sátrat verni és megismeri az erdei ökoszisztéma hihetetlen csodáit, akkor megkedveli a természetjárást is, remélhetőleg megtanulja a kulturált természetjárás szabályait és megérti a természetvédelem fontosságát is.
