Komoly nemzetközi elismerést kapott a népszerű magyar helyszín, beválasztották a világ legjelentősebb 200 földtani örökségei közé a Bakony–Balaton-felvidék vulkáni mezőjét.
A Nemzetközi Földtudományi Unió (IUGS) a legjelentősebb földtani helyszínek közé sorolta a Bakony–Balaton-felvidék plio–pleisztocén kori freatomagmás monogenetikus egykori vulkáni mezőjének fordított tájképét – osztotta meg az örvendetes hírt a Bakony–Balaton Geopark a közösségi oldalán.
A tájékoztatás szerint a nemzetközi szervezet korábban már közzétett egy listát a világ első száz földtani örökségi helyszíneiről, amelyet idén augusztusban az IUGS 37., Dél-Koreában rendezett Nemzetközi Földtani Kongresszusán további száz helyszínnel bővítettek. Ezen, a második százas listán szerepel a Veszprém vármegyei helyszín, egyedüli magyarországiként.
A közlemény azt írja, hogy a Bakony–Balaton-felvidék vulkanikus térségének különlegességét több tényező alkotja. A több mint ezer Celsius-fokos kőzetolvadék a földkéreg repedésein keresztül a karbonátos kőzetekben és az üledékekben vízzel érintkezett, így a vulkáni aktivitás heves gőzrobbanásokkal (freatomagmás kitörésekkel) érte el a felszínt. A monogenetikusság pedig azt jelenti, hogy a vulkánok aktivitása egyszeri volt.
A Tapolcai-medence vulkánjai a 4,5 és 3 millió évvel ezelőtti időszakban működtek, a pliocén-pleisztocén korban, majd az erózió jellegzetes vulkáni dombokat hozott létre, a tanúhegyeket – írták. Hangsúlyozták, hogy a tanúhegyek nem az egykori vulkáni felszínformákat, hanem azok gyakran gyökerükig lepusztult maradványait, roncsait jelenítik meg.
A Földön gyakoriak az ilyen, úgynevezett fordított domborzati viszonyok, de az egykor lávával feltöltött, szorosan egymás mellett elhelyezkedő freatomagmás vulkánokból álló hasonló felszínformák ritkák. Az IUGS ezt a különleges geomorfológiai értéket ismerte el a rangos címmel.
