Az ürge élőhelyeinek megfogyatkozása miatt napjainkra erősen megritkult, így a faj fokozottan veszélyeztetetté vált hazánkban és egész Európában is. Ezért is örömteli a hír, hogy a Dél-Dunántúlon új üregállományra bukkantak.
A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a Föld napja hetében évről évre felkeresik az ismert ürgeállományokat és a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer protokolljában meghatározott ürgelyuk-számlálásos mintavételi módszerrel felmérik az ürgesűrűséget és az élőhelyek változásait, nagyobb időközönként pedig a teljes ürgepopulációkat is.
Az újonnan megtalált ürgeélőhely Tolna megyében
2020 tavaszán örömteli felfedezést tett Nagy Tibor természetvédelmi őr, aki Iregszemcse közelében ürgéket látott egy félreeső gyepterületen – olvasható a ddnp.hu oldalon. Május elején a nemzetipark-igazgatóság munkatársai megvizsgálták a területet, és a felmérés alapján életerős ürgeállomány található a legelőn, amely a jelenlegi állapot fenntartása esetén alkalmasnak tűnik az ott élő ürgepopuláció hosszabb távú fennmaradására.
Az ürgék a rendszeresen legeltetett, tartósan alacsony füvű gyepterületeken találják meg a számukra legkedvezőbb életfeltételeket, ilyen például a Hardi-legelő Tolna-megyében, ahol az ürgék a kisebb kiterjedésű birkalegelőről indulva pár éve benépesítették a szomszédos marhalegelőt is. Azokon a területeken, ahol a legeltetést felhagyták – mint pl. a Dél-Dunántúl legerősebb ürgepopulációját őrző pogányi repülőtéren, vagy akár az egyik leginkább megfogyatkozott ürgeállománnyal rendelkező kaposújlaki repülőtéren – különösen nagy gondot kell fordítani a növényzet magasságának szinten tartására a megfelelő időpontokban elvégzett kaszálás segítségével.
A kaposújlaki repülőtér ürgék által lakott része, az előtérben kékvércsével
A szakemberek a Dél-Dunántúlon mindössze öt, megfelelő méretű populáció eltartására alkalmas kiterjedésű és minőségű ürgeélőhelyet ismernek.
Az ürge Magyarországon fokozottan védett fajnak számít, természetvédelmi értéke 250 ezer forint.
Az állat hossza 18-24 cm, testtömege 170-430 g. Elsősorban a nyílt kaszálók, legelők, rövidfüvű puszták lakója. Talajba ássa több méter hosszúságú, egy vagy több kijárattal rendelkező üregrendszereit. Az ürgék elég rövid ideig aktívak, tulajdonképpen csak a késő tavaszi és a nyári időszakban. Évente egy alkalommal 2-5 kölyköt hoznak világra. Gyakran látni az ürgéket két lábra állva, ahogy éles füttyentéssel figyelmeztetik a kolónia lakóit a veszély közeledtére.
Forrás: Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
