Új lelőhelyek bizonyítják a védett halfaj terjedését Magyarországon.
A közelmúltban végzett terepi felmérések során a leánykoncér két új élőhelyére bukkantak a kutatók – számolt be a Magyar Haltani Társaság a weboldalán.
2021 tavaszán a Pécsi-víz Velény közigazgatási területéhez tartozó szakaszán fogtak két adult példányt. Ugyanez év júliusában a Szamosban, Olcsván mintavétel során akadt a hálóba egy leánykoncér. Ez utóbbi érdekessége, hogy a szakembereknek nincs tudomásunk a Szamos folyóból recens, publikált adatról a faj előfordulására vonatkozóan. A most publikált megjelenések is azt mutatják, hogy leginkább a Duna vízrendszerének bennszülött alfaja mára újra terjedőben van a hazai vizekben.
A leánykoncér mérsékelten magas hátú, oldalról lapított testű hal, melynek legnagyobb hossza ritkán haladja meg a 30 cm-t. A faj a Duna medencéjének endemikus halfaja. Hároméves korára válik ivaréretté. Ívása március május között zajlik, mikor a tavaszi áradás elönti a folyók hullámterét. 10-14 ˚C hőmérsékletű vízben, sekély, kavicsos aljzatú részeken. Ennek hiányában azonban növényzetre is lerakja ragadós ikráit. A leánykoncér a mederfenéken magányosan vagy néhány példányból álló kis csapatokban a keresi táplálékát, ami kisebb gerinctelenekből, főként rákokból, puhatestűekből, valamint rovarlárvákból áll.
Őshonos Ukrajna, Szlovákia, Szlovénia, Macedónia, Magyarország, Montenegró, Németország, Szerbia, Románia, Ausztria, Bulgária, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Csehország. Jelenleg az alábbi folyóvizekből ismert: Bodrog, Dráva, Duna, Kraszna, Lajta, Mosoni-Duna, Mura, Rába, Tisza, Túr, és a legújabb adatok szerint már a Szamosban is jelen van. Hazánkban 2002 óta védett. Természetvédelmi értéke 10 000 Ft. (Forrás: Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság)
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
