A tiszaugi hullámtéren idén januárban vágtak ki egy közel 100 éves erdőrészletet. Augusztusban újabb illegális tarvágás történt a Tisza hullámterében, amelynek ismét egy védett, idős fákból álló erdőrészlet esett áldozatul.
Ahogy néhány hónapja, úgy most is a WWF Magyarország hívta fel a figyelmet a szomorú esetre. „Augusztusban ismét dolgoztak a motorfűrészek: a Tiszaug 1/C4 erdőrészletben, megint olyan helyszínen történt fakitermelés, ahol a környezetvédelmi engedély szerint ez tilos volt. Nem csupán az idős fák, de védett növények és állatok sokasága pusztulhatott el. Ritka és szomorú látvány feldarabolva látni olyan idős faegyedeket, melyek kitűnő élőhelyet biztosítottak számos denevérnek és más odúlakó fajoknak, táplálkozóhelyet a fekete harkálynak és fakopáncsoknak. A WWF Magyarország szakértői a rönkök vágásfelületén számos rovarjáratot észleltek, köztük a védett diófacincér lárvájának elpusztult egyedét figyelték meg” – írják közleményükben.
„Ártéri erdeink kiterjedése a folyószabályozások előtti korhoz képest egy százalékára csökkent. A most elpusztított erdőrészlet 80-90 éves fekete nyárfáival az ilyen élőhelyek között is ritkaságnak számított.”
Engedély van, csak nem oda szól
„Nagyjából húsz idős, kivágott fa lehetett, amit mi találtunk. Mikor ott voltunk a területen, akkor is zúgtak a fűrészek, de akkor már az engedélyezett erdőrészletben” – meséli Kajner Péter, a WWF Magyarország Tisza programjának szakértője.
Az árvízi védekezés egyik fontos eleme az árvízi mederben a lefolyás gyorsítása, vagyis olyan szabadon hagyott levezető sávok kialakítása, amelyek lehetővé teszik az árhullámok minél alacsonyabb szinten, minél rövidebb idő alatti levezetését. „Az Országos Vízügyi Főigazgatóság projektjében a tervek kijelölnek egy árvíz levezető sávot, ahol favágásra is szükség van. Ebből viszont a természetvédelmi hatóság a legértékesebb élőhelyeket, erdőrészleteket kivetette. Vagyis a levezető sáv útvonalát természetvédelmi okokból megváltoztatták.
A januári és a mostani vágás is pont olyan helyeken történt, amelyeket a természetvédelem kivett a nyomvonalból.
Az esetről megkérdeztük az illetékes vízügyi hatóságot, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságot, akik arról tájékoztattak bennünket, hogy a „VTT hullámtér rendezése a Közép-Tiszán” című projekt keretében tervszerű erdőművelés folyik Tiszaug térségében. „Az ehhez szükséges engedélyek megvannak, a projekt környezetvédelmi engedélye alapján a fakitermelés 2020. augusztus 1. után végezhető. 2020. augusztus 4-én a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság és a Hortobágyi Nemzeti Park területileg illetékes szakemberei, a kivitelezővel és a fakitermelést végző alvállalkozóval közösen bejárták a területet, a szükséges egyeztetéseket elvégezték, majd a megállapodás szerinti területekre (1B és 1C2) műveleti lapot állítottak ki, amely meghatározta, hogy csak ezeken az erdőrészleteken kezdhető meg a fakitermelés.”
A kérdéses erdőrészlet, amely közvetlenül az épülő M44-es autópálya hídja mellett van, nincs azon területek között, ahol a fakitermelést engedélyezték, sőt az illetékes hatóság, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal által kiadott engedély kiemeli, hogy itt az idős fákat kímélni kell.
Az alvállalkozó hibázott
A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság szerint az engedély nélküli fakitermelés az alvállalkozó hibájából történt. „A 2020. augusztus 7-i helyszíni bejárás alkalmával azonban észlelték, hogy a vállalkozó a Tiszaug 1C4 fakitermelését kezdte meg, amelyre műveleti lapot nem állítottak ki. A terület bejárása során sajnálatos módon azt is megállapították, hogy egy olyan erdőrészletbe is belevágott az alvállalkozó mintegy 40 méter hosszan, ahol fakivágás nem volt végezhető és nem is volt tervezett.”
A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság kezdeményezte az alvállalkozó kizárását a projektből, és természetkárosítás alapos gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a területileg illetékes Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságon.
Mindez a legutóbbi, januári illegális fakitermelés után is megtörtént, akkor a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal az alvállalkozót 187.500 forint természetvédelmi bírság megfizetésére kötelezte.
A WWF Magyarország szerint egyetlen kivágott fekete nyár piaci értéke sokszorosa a bírság összegének.
Kajner Péter, a WWF Magyarország Tisza programjának szakértője szerint látható, hogy sem a környezetvédelmi engedély előírásai, sem a minimális összegű bírság nem képes megakadályozni a természetkárosítást. „Természeti kincseink elherdálása olyan, mintha Munkácsy-képeket árusítanánk ki anyagárban, tüzelőnek.”
Árvízi védekezés vs. természetvédelem
„Vajon hány engedély nélküli tarvágásra van még szükség ahhoz, hogy felülvizsgálják a jelenlegi árvízi védekezés gyakorlati kivitelezésének kockázatait Magyarországon?”- teszi fel a kérdést a WWF Magyarország.
A hullámtereket érintő konfliktus, a vízügyi szolgálat és a természetvédők között, már egy régóta húzódó probléma, amelyről korábbi cikkünkben mi is részletesen írtunk.
„Az árvízvédelem és a természetvédelem közötti konfliktus magját az adja, hogy egy néhány száz méter, esetenként kilométer széles hullámtéren, a folyót kísérő töltések között kellene az árvízvédelmi problémákat megoldani” – mondja Kajner Péter.
Ha több teret adnánk a folyóknak, a konfliktusok lehetősége is kisebb lenne.
„ Akkor nem a keskeny hullámtérben kellene az összes árvízkockázat csökkentési megoldást megvalósítani, épp ott, ahová – mintegy rezervátumba – a hajdani ártéri erdők maradékai és más rendkívül értékes vizes élőhelyek visszaszorultak. Az illetékes hatóság által kiadott engedély természetvédelmi szempontból egyfajta kompromisszumnak tekinthető. A hazai árvízvédelem koncepciójával azonban az az egyik fő probléma, hogy a hullámtérben a természetvédelmi szempontok rendre alulmaradnak az árvízvédelmiekkel szemben.”
Kajner Péter szerint azt is látni kell, hogy a hullámtérben terjedő invazív növények, mint például a gyalogakác, valóban problémát jelentenek, mert nemcsak hogy elnyomják az őshonos növényzetet, de szintén lefolyásgátló tényezőnek számítanak. „A gond az, hogy egy ilyen értékes természeti területen nagyon profi vállalkozónak kell lennie annak, aki úgymond »tövenként« szétválogatja az invazív és az őshonos növényeket.”
A WWF Magyarország szakértője szerint probléma az is, ahogy ő látja, hogy a kivágott idős erdők helyére sokszor valami értéktelenebb állomány kerül. „Néhol nemesnyarasokat telepítenek vagy elkezd a gyalogakác nőni a kivágott fák helyén, és azt időnként lekaszálják. Itt Tiszaugnál, a januári fakivágások helyén is jönnek fel az invazív növények, amelyek, ha nem kezelik megfelelően a területet, megint csak lefolyási akadályt fognak jelenteni.”
