A terekcankónak már a neve is különös, felbukkanása pedig igazán ritkaságszámba megy Magyarországon. A napokban, a madarászok legnagyobb örömére, a Körös–Maros Nemzeti Parkban időzött egy magányos példány.
Az idei, csapadékszegény tavasz a partimadarakat különösen érzékenyen érintette. Ezeknek a fajoknak az élete szorosan a vízhez kötődik, és mivel ilyenkor kevesebb a természetes vizes élőhely, gyakran a rizsföldeken találnak megfelelő körülményeket.
„Csárdaszállás mellett, a frissen elárasztott rizsföldön madármegfigyelők a közelmúltban egy ritka fajt, terekcankót láttak a madársokadalom között”- számolt be róla a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság honlapja. A nálunk ritka vendégnek számító madár havasi partfutók, parti lilék, aranylilék, apró partfutók, pajzsos-, réti és piroslábú cankók között táplálkozott, de a csapatban voltak nálunk csak szórványosan, kis számban feltűnő kőforgatók és sárjárók is.
A terekcankó Finnországtól Kelet-Európán keresztül Szibéria keleti részéig költ. A mocsaras északi tengerpartokon, tajgákon, magas füvű bokros területeken, tundrákon és erdős sztyeppeken. Az európai területekről Afrikába vonul, így jut el hazánk területére is. Egészen Dél-Afrikáig elrepül. Az ázsiai költőhelyekről télen Dél-Ázsiába költözik, de vannak egyedek, amelyek eljutnak Indonéziába, Ausztráliába és Új-Zélandra is.
Forrás: kmnp.hu