Íme, öt újabb, a természet- és országjáráshoz valamilyen módon kapcsolódó könyv, amelynek remélhetőleg örülni fog a kedves olvasó ebben a borús időben.
Korábbi cikkünkhöz hasonlóan nagyon is személyes válogatásunkban van régebben írt, szerintünk örökbecsű darab, de van kortárs mű is. Van benne Magyarországra, de van annak tágabb térségére fókuszáló könyv, sőt, még városi kalandozás is. Olyan könyveket válogattunk ki, amelyek különleges módon ragadják meg a természethez-, a Kárpát-medencéhez, illetve a környezetünkhöz való kapcsolódást, s amelyek felfedező lelkületű olvasóinknak mindenképpen inspirálók lehetnek. Olyan könyvek ezek, amelyeket szerkesztőségünk tagjai újra és újra levesznek a polcról.
1. Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül
Eötvös Károly ügyvéd, író, publicista, korának egyik legismertebb közéleti személyisége volt, aki 1875-ben barátaival tett körutazást a Balaton körül. A könyv kis túlzással egy 19. századi road-movie, amelyben nem csak a balatoni tájról kapunk képet, de a könyv élvezetes korrajz is, tele anekdotákkal, ismert és ismeretlen emberekről. Ahogy írta valaki a könyvről, tényleg olyan az egész, mintha egy kedélyes, bőbeszédű öregúrral borozgatnál valahol a Balaton-felvidéken, egy panorámás teraszon. (Tóth Judit)
2. Bodor Ádám: Sinistra körzet
Bodor Ádám könyveinek egy jelentős része, így a Sinistra körzet is valahol a messzi, ködös peremvidékeken játszódnak, s igazi feketeöves szépirodalomnak számítanak. Bár művei a kitaszítottságról szólnak, közös pont bennük ennek az Északkeleti-Kárpátok mélyén található, néha gyönyörű, máskor rémisztő peremvidéknek a nagyon filmszerű leírása, amelyben a természet olykor valamelyest enyhíti a nyomasztó légkört, néha pont nem, de mindenképpen különlegessé és egyedivé varázsolják a könyvek hangulatát. Többek között ezért a teljesen egyedi természetábrázolásért fogja szeretni a nyitott lelkű természetjáró Bodor Ádám műveit. (Szigeti Ferenc Albert)
Borcan ezredest a tetőn kőből rakott, mohával bélelt pihenőhely várta, közelébe érve jégesőkre való, bőrből készült hegyivadász-ernyőjét a fűbe ejtette, megoldotta köpenyét, és mindjárt kényelembe helyezte magát. Sapkáját is levetette, nehezéknek néhány zuzmótól tarka követ dobott rá, aztán hajadonfőtt, szélben lobogó hajjal, rezgő fülcimpákkal órákon át meredt távcsövével a keleti látóhatárra (Sinistra körzet).
3. Szálinger Balázs: Al-dunai álom
Szintén kortárs mű, ami arról a 30 napról szól, amit a költő feleségével 2018 tavaszán a Vaskapu-szorosban töltött. Az izgalmas útirajz persze nemcsak erről az egy hónapról szól, jóval messzebbre utazunk vissza az időben, és számunkra is megelevenedik ennek a különleges tájnak a jelene és a múltja. Felbukkan Jókai és Az Arany ember, megidézzük az elárasztott Ada Kalehet, megnézzük többet között Orsovát, Vidint, a Kazán-szorost mindkét oldalról, a Magura-barlangot, Galambóc várát. Csupa-csupa ismerősnek tűnő, mégis ismeretlen hely, amiket ezután a könyv után még inkább szeretne látni az ember. (Tóth Judit)
4. Patrick Leigh Fermor: Erdők s vizek közt / Esztergomtól Brassóig gyalogszerrel 1934-ben
Elég annyit tudni erről a könyvről, hogy ez a bohém lelkű író egy hirtelen ötlettől vezérelve 1934-ben elgyalogolt Londonból Isztambulba, s a Kárpát-medencében történt kalandjait írja le ebben a bámulatos korrajznak számító könyvben. Semmiképpen nem túrakönyv ez, sokkal inkább egy különleges kor társadalmi rajza mágnásokkal, úrikisasszonyokkal, szegénységgel, és a szegénység közepén élő, kissé atavisztikus, de az íróval angolul beszélgető arisztokratákkal. Patrick Leigh Fermor egyébként később a nagy hagyományú angol útleírás világszerte elismert írója lett, ezért ez a könyve is nagyon ismert az angolszász kultúrában, már csak ezért is érdemes forgatni. (Szigeti Ferenc Albert)
5. Balázs Attila: Zugliget története
Egy szuper helytörténeti könyv Budapest egyik izgalmas városrészéről, ami után az ember rögtön kedvet kap egy zugligeti sétához. Jól megírt, szépen illusztrált könyv egy történész tollából. Olvashatunk itt a híres Dűlőkeresztelőről, ahol 57 új budai helynév született, ezek egy része ma is megvan, jó néhány azonban eltűnt a süllyesztőben, mint a Vajdabérc (a mai Tündér-szikla vagy a Pozsonyi-hegy (a mai János-hegy). A könyvben találkozhatunk az első zugligeti lakosokkal, képzeletben betérünk a hajdani nagynevű vendéglőkbe, a Disznófőbe, a Fácán Nagyvendéglőbe vagy az Istenszeme Fogadóba, ahol 1837-ben letartóztatták Kossuth Lajost. Utazhatunk omnibusszal és lóvasúttal, és persze ott lehetünk a Libegő avatóünnepségén is. (Tóth Judit)
