Nagy munkák zajlanak a regéci várban, folytatódik a Magyar Nemzeti Múzeum ásatása, helyreállítják a középső vár keleti részét és újjáépül egy 16. századi reneszánsz palota.
Miközben a turisztikai látványosság, szigorú szabályok mellett, folyamatosan látogatható, az ásatások során kibontott kövekből falak emelkednek, a vár palotája alatt beomlott, nagy alapterületű pince pedig egyre mélyül - közölte az MTI-vel a Nemzeti Múzeum.
Mint a közlemény felidézi, a vár feltárása és állagvédelme több mint húsz éve zajlik; a helyreállítás nagyobb léptékben 2015-től folyamatos. Az első nagy rekonstrukciós ütemben elkészült a felsővár tornyának teljes, épületeinek részleges rekonstrukciója és konzerválása, a vár előtt fogadóépület, Regéc településen belül pedig látogatóközpont létesült. Jelenleg a második helyreállítási ütemben folyik a munka. Ennek során helyreállítják a középső vár keleti részét és újjáépül egy 16. századi, emeletes reneszánsz palota.
A régészeti feltárás jelenleg a keleti palotaépület déli részén folyik. Ott, az emeleten díszes erkéllyel, festett boltozattal, drága kályhákkal, továbbá kettős árnyékszékkel felszerelt fogadóterem, a földszinten pedig a pékáru sütésére szolgáló kemencékkel ellátott terek helyezkedtek el.
A pincében a tartósításra is használt ecetes hordókat őrizték. Ennek a nagyméretű pincének a kibontásán túl az idei ásatási szezonban a páterek házának alépítményét, a keleti falszoros feltöltődését, a későbbiekben a várudvar korábbi építési korszakokhoz tartozó maradványait is vizsgálják a Nemzeti Múzeum szakemberei.
A regéci vár a 13-14. század fordulóján épülhetett, Mátyás uralkodásáig többnyire királyi kézben volt. A 15. században az épületegyüttes már a Várhegy teljes platójára kiterjedt, magába foglalta a felső, a középső és az alsó várat. A 16-17. században a középső vár területére reneszánsz kőfaragványokkal díszített palotaépületeket emeltek.
Az erődítmény az oszmán hódítás korában biztonságos lakhelyet nyújtott számos főúri családnak, végül a 17. század közepén a Rákócziak birtokába került. Regéc legfényesebb időszakát a Rákóczi-család két nagyasszonya, Báthory Zsófia és Zrínyi Ilona alatt élte. A várat Thököly fejedelemségének összeomlása után Caprara császári tábornok a Habsburgok haditanácsának döntése értelmében 1686-ban gyújtatta fel és tette védhetetlenné.
