Az Országos Kéktúra legmagasabb kilátója Galyatetőn nemsokára új, modern köntösben várja a természetjárókat. Az eddigi toronynál magasabb épület tervezőinél érdeklődtünk a megvalósítás folyamatáról.
Kérem mondjon pár szót magukról!
Kovács Csaba: Áronnal három éve együtt dolgozunk izgalmas építészeti projekteken, és egy éve a MOME-n is együtt tanítjuk az építészeti tervezést.
Volt-e már korábban tapasztalatuk ilyen jellegű építmények tervezésében?
Kovács Csaba: Ilyen léptékű kilátót korábban nem terveztünk, de kisebb toronyfelújítás már volt a praxisunkban, és menedékházhoz közelálló épületek is (vadászházak, szállásépületek, vidéki éttermek). A
természetjárás mindkettőnk egyik kedves szabadidő-tevékenysége, ezért megvan a szükséges személyes kötődésünk és tapasztalati bázisunk ehhez a témához.
Vass-Eysen Áron: Nagyobb feladataink mellett szívesen foglalkozunk kis léptékű, úgynevezett XXS projektekkel is. Az MTSZ, a MOME, és a NARTARCHITECTS együttműködésének volt az eredménye 2013 nyarán a Hidegkúti nyárikonyha projekt is, azon a helyszínen, amely most kapta meg az "Év Kirándulóhelye 2013" megtisztelő címet.
Amikor megtudták, hogy a Galyatetőre fognak kilátót tervezni, milyen ötlet fogalmazódott meg Önökben?
Kovács Csaba: Amikor megszemléltük a terepet Galyatetőn "elszörnyedve" láttuk, hogy jelenleg életveszélyes állapotban van a kilátó, az acélszerkezetei az elmúlt évtizedekben súlyosan korrodálódtak. Öröltünk, hogy az MTSZ talált megoldást a felújításra, különös tekintettel arra, hogy Galyatető egyébként is kiemelt fontosságú állomása az OKT útvonalának! Ezt erősítette, hogy egy új menedékház létrehozását már egyébként céljai között szerepeltette a Magyar Természetjáró Szövetség.
Végül a síház helyett, a kilátó közelében és a Nagyszálló szomszédságában lévő elhanyagolt, szebb napokat látott kőház és annak bővítése ad majd otthont az új menedékháznak. Az új menedékház, a közeli felújítandó nyilvános wc, a kilátóhoz vezető megújuló sétaút és maga a bővített és felújított új kilátó nagyszerű egységet alkot majd, és remélhetőleg természetjárók generációit fogja szolgálni.
Magasabbra kellett emelni a kilátót, mivel a fák az elmúlt nyolcvan évben nagyon megnőttek körülötte, és ma már erősen korlátozott a kilátás. Nem lenne helyes sok-sok fát kiirtani körülötte ezért a szabályozás által megengedett maximális 30 méteres magasságig növeltük a jelenleg 17 méter magas kilátót. Alapvető cél a Kékestetőre való átlátási lehetőség visszaállítása, és lehetőleg a körpanoráma ismételt megteremtése. Ezen kívül meg akartuk őrizni a régi kőtorony karakterét. Végül olyan koncepció alakult ki, ami Mátyás király meséjére emlékeztet, a tornyon van is ruha meg nincs is, a régi torony meg is mutatkozik, meg nem is, vagyis kicsit rejtőzködve mutatja meg régi értékeit. A régi kőtorony belső oldali vasbeton szerkezetű megerősítése miatt az egyébként is szűk belső lépcső helyett kettős spirált alkotó külső tűzihorganyzott acéllépcső készül, ami egyrészt nagyon karakteres, másrészt a le-fel jutást is élménnyé teszi. Ezt a lépcsőt vettük körül egy rozsdamentes acél hálóval, részben biztonsági, részben esztétikai okokból. Az új toronynak azonosak az arányai a régi toronyéval. Tehát pontosan annyival lett szélesebb, ami a megemelt magassághoz arányos volt, és az új áttetsző "acélruha" alatt látható marad a régi kőtorony.
Az Ön számára, mit jelent ez a helyszín? Milyen kihívásokkal jár ennek a kilátónak a tervezése és a kivitelezés? Milyen extra nehézségekkel kellett szembenézniük?
Vass-Eysen Áron: Jól ismertük a helyszínt, régi emlékek kötődnek hozzá, nem voltunk érzelmileg közömbösek ebben az ügyben. Különleges műszaki kihívás a régi torony szerkezetének megerősítése, különösen az alapozás tekintetében. Bízunk mérnök kollégáinkban, hogy közös erővel megoldják ezt a nem hétköznapi feladatot, és ily módon - az új kilátó magjaként - meg tudjuk őrizni ezt a gyönyörű nyolcvan éves tornyot.
Milyen anyagokat használnak fel a felújításnál? Miért pont ilyennek álmodták meg?
Kovács Csaba: Szerettük volna nem csak építészeti, de műszaki értelemben is megcélozni az európai szintet, Vitruvius római építész 2000 éves eszméjének megfelelően tartós értéket létrehozni. Esztétikai szempontból egy tisztán formált, kortárs építészeti gondolkozást hordozó mű létrehozására törekedtünk, ahol a régi és új értékek egyensúlyban vannak. A régi faragott kövek társaságában tüzihorganyzott acél, rozsdamentes acél, vasbeton, tömörfa anyagok kerülnek majd beépítésre a felújítás során.
Mit lehet tudni még a Galyatető kilátójáról? Lesz-e ott valami extra szolgáltatás infrastruktúra?
Kovács Csaba: A kilátó kapcsolódik majd a fent említett korszerű menedékházhoz, ami túraközpontként működik majd, egy későbbi, országos hálózat első, megújult elemeként. Maga a kilátó a hétköznapi alapfunkciója mellett speciális rendezvények ikonikus pontja is lehet, például teljesítménytúrák ellenőrző pontja. De felmerült az éjszakai nyitva tartás lehetősége is, úgy terveztük az építményt, hogy az ég felé 100%-ban nyitott legyen, semmi ne zavarja a csillagos égbolt látványát.
Vass-Eysen Áron: A kilátó új vasbeton részében három lámpaszobát terveztünk, melyek a kilátó alkalmi éjszakai világítását szolgálják. Ezek a 20-25 méter magasságban lévő "cellák" alkalmasak eseti látogatásra, speciális használati lehetőségeiknek csak a fantázia, esetleg az aktuális jogszabályi környezet szab határt.
Mikor épül meg a kilátó, mikor lesz látogatható?
Vass-Eysen Áron: A munkálatok már elkezdődtek! Jelenleg az egyik legkritikusabb munkarész, az alapozás megerősítése zajlik. Ha az időjárás megengedi, ebben az évben eléri a vasbeton szerkezet a teljes magasságot, és tavasszal megnyílhat az újjászületett régi-új kilátó!
1) A mátraszentimrei telek belterületi ingatlanként, művelésből kivett területként van nyilvántartva a földhivatalnál. Tulajdonosa a Hunguest Hotels Zrt. volt. A telken két építmény áll, a kilátó és a sífelvonó gépháza. A Hunguest Hotels Zrt-vel folytatott tárgyalások során a Magyar Természetjáró Szövetség elérte, hogy az ingatlannak - melynek alapterülete 4070 nm - 1/10 tulajdoni illetőségét az eredeti, kizárólagos tulajdonos a Magyar Természetjáró Szövetség céljai megvalósításának elősegítése érdekében a Magyar Természetjáró Szövetségnek ajándékozza. A Magyar Természetjáró Szövetség - tekintettel arra, hogy a kilátó fejlesztésével kapcsolatos projektet konzorciumi formában valósítja meg, az ingatlan tulajdoni hányadát változatlan céllal az Egererdő Zrt.-nek tovább ajándékozta. Az ajándékozások során a tulajdonostársak között megállapodással kellett rendezni azt, hogy a kilátó és a körülötte lévő kb. 400 nm földterület kizárólagos használati joga a Magyar Természetjáró Szövetséget, illetve jogutódját illeti meg. A használati jogot a szerződést kötő feleknek az ajándékozási szerződéshez mellékelt vázrajzzal kellett rendezniük, melyet szintén szerződésszerűen aláírtak. A felek kötelezettséget vállaltak a tulajdonközösség későbbi, természetben történő megszüntetésére.
2) Az építési engedély megszerzése során a benyújtott építési engedély kérelem elkészítésénél mérlegelni kellett azt, hogy a hatályos településszerkezeti terv erdő rendeltetésű ingatlanok közé sorolta a telket, de az erdészeti nyilvántartásban nem üzemtervezett erdő, tehát az ingatlant sem az erdészet, sem pedig az ingatlan- nyilvántartás nem erdőként tartja nyilván.
3) Az ingatlan földmérő által történő fel-és kimérése, az ingatlan-nyilvántartási állapot ellenőrzése során derült fény arra is, hogy az ingatlan, illetve a kilátó két szomszédos megye területén fekszik.
4) Tisztázni kellett azt is, hogy a telekalakítás - mely során a jövőben az eredeti ingatlan -mely jelenleg osztatlan közös tulajdonban, de használati megállapodással rendezetten van a Hunguest Hotels Zrt. és az Egererdő Zrt. között - természetben történő megosztása ütközik-e valamilyen országos érvényű jogszabályi, vagy önkormányzati rendeletbe. Ezen szabályok, valamint a fejlesztést követően felmerülő tényleges használati igények áttekintését követően határoztuk meg, hogy a kilátóhoz tartozó telek mérete legalább 400 nm legyen.
5) Tisztázni volt szükséges azt is, hogy az Étv. 2. §-ában szereplő fogalom- meghatározások 10. és 15. pontjainak figyelembevétele szerint a kilátó nem kezelendő épületként, az építmény műtárgy, funkcióját tekintve torony, ezáltal nem számít bele a telek beépítési mértékébe.
6) A kilátó átépítésére vonatkozóan a Magyar Természetjáró Szövetség által vezetett konzorcium közbeszerzési eljárást folytatott le, mely eredményeképpen a beruházó vállalkozási szerződést kötött a nyertes pályázóval. A munkálatok megkezdését megelőzően tisztázni kellett azt a körülményt is, hogy a kilátón elhelyezett antennákra vonatkozóan azok tulajdonosa rendelkezik-e megfelelő használati jogosultsággal. Tekintettel arra, hogy a kilátó használatára vonatkozó jogviszonyt az antennák tulajdonosa sem a jogelőddel, a Hunguest Hotels Zrt.-vel, sem az ajándékozás folytán tulajdonjogot szerzett Magyar Természetjáró Szövetséggel, illetve az Egererdő Zrt.-vel sem tudott igazolni, így sort kellett keríteni az antennák tulajdonosával kötött megállapodás alapján azok leszerelésére, és a kilátóról történő
eltávolítására.
A közeljövőben részletesen beszámolunk egy másik hazai kilátó kialakulásáról is. A Csóványoson eddig csak egy geodéziai torony tetejéről nézhettek szét a bátrabbak, de nemsokára bárki számára elérhetővé válik a Börzsöny fenséges panorámája.
