Öt év után ismét esély van arra, hogy nyári ludak költsenek a Körös–Maros Nemzeti Parkban található kardoskúti Fehér-tónál. Korábban ez a faj csak ritkán bukkant fel errefelé.
A napokban egy tojó és egy gúnár legelészett a Fehér-tó közelében, később egy magányos nyári ludat is megfigyeltek a közelben. „Ez a faj alapvetően nem jellemző költési időszakban a nemzeti park Kardoskúti Fehértó részterületén. Az elmúlt nyáron kizárólag alkalmi megfigyelései voltak, de a madárvonulások időszakában is csak esetenként bukkan fel errefelé” – írja a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság honlapja.
Legutóbb öt évvel ezelőtt, 2016-ban költött négy pár errefelé, de az mindenképpen biztató, hogy most párban láttak két madarat, mert ez azt jelzi, hogy már összeálltak, s feltehetően költeni is fognak.
A Körös–Maros Nemzeti Park Szentes és Szarvas között található Cserebökény részterületén azonban jelentősebb számban költenek nyári ludak. Az itteni költőállomány az utóbbi tizenöt évben erősödött meg. Tavaly a költési időszakban csupán 57 pár, 2016-ban viszont több mint száz pár költött itt.
A legnagyobb termetű őshonos európai vadlúdfaj, mely hazánk egyetlen fészkelő lúdfaja, magyar neve is erre utal, vagyis, hogy nyáron, fészkelési időszakban is látható nálunk. Európa számos vidékén költ, és elterjedési területe egészen Kínáig tart. A házilúdfajták többségének őse.
Nagyon korán kezdi a költést, gyakran már márciusban kotlik. Nádasokban, mocsarakban költ, fészkét általában nádból építi A nyári ludaknál az utódgondozásban mindkét madár szerepet vállal. Egy fészekalj általában 5-6 tojás, de a nyári ludaknál nem ritka az „összetojás”, amikor egy fészekbe több tojó is lerakja a tojásait, így előfordul, hogy egyetlen pár 20 vagy 30 fiókát is vezet.
A nyári ludat 1954-ben fokozottan védetté nyilvánították Magyarországon, majd évtizedek alatt a szigorú védelmi intézkedések következtében egyre nagyobb és stabilabb állományúvá vált, ezért 2012-től feloldották a védelmét és újra vadászhatóvá tették.
