Újra serpák Egerben

Immáron hetedik alkalommal rendezték meg a hazai teherhordók versenyét, a Nagy-Eged hegyi Sherpa Rally-t. A már tradícióvá vált megmérettetésen a résztvevők feladata „egyszerű”: a gyerekeknek súly nélkül, a hölgyeknek és a kezdő férfiaknak 20, míg a király-kategóriát vállaló férfiaknak 60 kilogrammnyi terhet kell felvinniük a hátukon egy 4 kilométer hosszú, és közel 400 méternyi szintemelkedést tartogató ösvényen.

Szerző:
Benecz „Paraferee” Ferenc
2014. szeptember 23.

Immáron hetedik alkalommal rendezték meg a hazai teherhordók versenyét, a Nagy-Eged hegyi Sherpa Rally-t. A már tradícióvá vált megmérettetésen a résztvevők feladata „egyszerű”: a gyerekeknek súly nélkül, a hölgyeknek és a kezdő férfiaknak 20, míg a király-kategóriát vállaló férfiaknak 60 kilogrammnyi terhet kell felvinniük a hátukon egy 4 kilométer hosszú, és közel 400 méternyi szintemelkedést tartogató ösvényen.

Az útvonal idén sem változott. A versenyzők a Nagy-Eged dűlőtől rajtolva először egy alig emelkedő földúton, majd egy köves, változó meredekségű hegyoldalon felkapaszkodva haladnak a csúcsig. A tavalyi esős, nyálkás időjárás után idén kegyesek voltak az égiek, és nagyon kellemes időben került sor a rendezvényre. A Turista Magazin rovat- és szakmai vezetője, Benecz „Paraferee” Ferenc ismét rajthoz állt, és immáron a háromszoros teljesítők sorát bővíti.

 

 

A mezőny félúton

 

„Hiába ismerem a terepet, hiába érzem már előre a gerincoszlopomban és az izmaimban a 60 kilót, még mindig úgy izgulok a rajt előtt, mint első alkalommal. A száraz időjárás kicsit biztonságosabbá tette a versenyt, de ilyenkor sem szabad elfelejteni, hogy egy rossz lépés, és a súly megindul, talán meg sem tudjuk tartani. Sajnos egy cseppet sem lett könnyebb vagy lankásabb a terep az utóbbi évek esőzéseitől, így továbbra is igen kemény a megmérettetés. A Sherpa Rally hangulata, az itt tapasztalható bajtársias viselkedés, no meg a teljesítőképesség határának feszegetése mind egy kihagyhatatlan eseménnyé kovácsolták számomra a versenyt.

 

 

"hiába érzem már előre a gerincoszlopomban és az izmaimban a 60 kilót, még mindig úgy izgulok a rajt előtt"

 

Vajon mi veszi rá az embert, hogy legközelebb is rajthoz álljon, miután 50-90 percig rogyadozva cipeli a 60 kilogrammnyi terhet a hegytetőre, szitkokat szórva, néhol fogat csikorogtatva, minden izmát a végsőkig megfeszítve? Nem tudnám megfogalmazni, de tény, hogy bár a cél elérése után úgy éreztem, soha többet nem akarok látni sem téglát, sem hordkeretet, este a forró vízzel teli kádban ücsörögve már azon agyaltam, hogy tudnék kicsit jobban felkészülni a következő rally-ra."

 

 

A leggyorsabbak

 

Előző évi beszámolónkat itt olvashatjátok.

Cikkajánló