Az egyik olajfúró torony volt, a másik egy bányában szolgált, de olyan is van, amelyiket egészen meglepő céllal építették. Kilátók, amelyek kaptak egy újabb lehetőséget az élettől.
Virtuális országjárásunk során ezúttal olyan kilátókat keresünk fel, amelyek eredetileg teljesen más célból készültek. A zalai domboktól indulunk, megállunk a Balaton-felvidéken, majd a Gerecsén át a Pilis legmagasabb pontjáról elénk táruló panorámával búcsúzunk.
- Az ország egyik legmagasabb kilátója
A nagykanizsai Csónakázó-tó mellett álló torony a maga 48 méterével az ország egyik legmagasabb kilátója, és eredetileg olajfúró torony volt. A hetvenes évek elején selejtezte le a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár, előtte Bázakerettyén, Dióskálon és Nagylengyelben használták kitermeléshez. Nem ez az egyedüli ilyen kilátó. Nemrégiben írtunk a Mátrában, Sástón álló kilátóról, ami eredetileg szintén olajfúró toronynak készült, bár azt ebben a funkcióban soha nem használták.
Visszatérve a nagykanizsai toronyra, miután leselejtezték, a nagykanizsai Csónakázó-tó keleti felén állították fel, de az állapota egy idő után leromlott, ezért 2008-ban lezárták. Tíz évvel később újította fel azt teljesen a Zalaerdő Zrt., a kilátó pedig mára a térség egyik fontos látnivalója, ami emléket állít a zalai kőbányászatnak is.
A torony tetejére 230 lépcsőfok visz fel, az alsó kilátószint 28 méteren, a felső 43 méter magasan van. Bátorság és erő kell a feljutáshoz, de a panorámáért megéri. Alattunk a Csónakázó-tóra és a városra nyílik kilátás, körben pedig a zalai dombok hullámzanak. A kilátó belépőjegy ellenében látogatható.
- A tatai söréttorony
A tatai Kálvária-dombon álló Fellner Jakab-kilátó 1939-ben épült, és eredeti funkciója elég meglepő, ugyanis egy söréttorony volt, ahol apró lövedékeket gyártottak. A sörétet ebben az időben úgy készítették, hogy a magas, belül üreges torony tetejéből az olvadt ólmot a földszinten található, vízzel teli edénybe csepegtették. Az ólomcseppek a több tízméteres zuhanás közben gömbalakot vettek fel, a vízben pedig már ilyen formában szilárdultak meg.
A 60-as évektől megváltozott a technológia, itt is megszűnt a sörétgyártás. A toronynak új funkciót kerestek, így lett belőle kilátó. Az országban egy hasonló torony van még, Tolnában, a Kölesd nevű településen.
A 37 méteres Fellner Jakab-kilátóba 175 lépcsőfok visz fel, és fentről nagyon szép a panoráma. A kilátó névadója a város híres építésze, Fellner Jakab volt. A torony a téli időszakban hétvégén látogatható, belépőjegy ellenében.
- Bányából a fel a hegyre
Az eredetileg bányászati felvonóként működő Ranzinger-kilátó mára Tatabánya egyik ikonikus látnivalója lett. Pedig vannak nívós versenytársai, ráadásul egészen közel hozzá, a híres Turul-szobor és a Kő-hegy oldalában nyíló Szelim-barlang.
A 30 méter magas építmény eredetileg a tatabányai XII/A jelű Vadorzó-akna felvonója volt. 1980-ban alakították át, akkor még a Bányász-kilátó nevet viselte. Mostani nevét 2008-ban Ranzinger Vince bányamérnök tiszteletére kapta.
A karcsú fémszerkezet tetejére 156 lépcső vezet fel, és tériszonyosok számára extra bátorság szükségeltetik a feljutáshoz. Fentről a védőrácsok között Tatabányára látunk rá, távolabb látszik a tatai Öreg-tó, a Gerecse erdőhátai, még távolabb Komárom is.
- Katonai toronyból lett kilátó
Veszprém és Tapolca között, Tótvázsony határában közvetlenül a 77-es főút mellett áll egy elegáns téglatorony, ami 2021 nyarától működik kilátóként.
Furcsa, de azt, hogy eredetileg milyen céllal épült a torony, nem lehet pontosan tudni. Annyi biztos, hogy katonai célokat szolgált, de az bizonytalan, hogy ki és mikor építette. Van, aki úgy tartja, hogy a német hadsereg használta a II. világháború idején, mások azt mondják, hogy a torony már korábban, a harmincas években állhatott, az itt működő tapolcai bombázóezred szükségrepterének működését segítette.
A háború után a magyar és a szovjet hadsereg használta a tótvázsonyi lőtér megfigyelőtornyaként. Később használaton kívül került, állapota folyamatosan romlott, míg a VERGA Zrt. újjá nem építette. A 20 méter magasan nyíló, rácsokkal védett kilátóteraszra meredek fémlépcsők vezetnek fel, fentről pedig különleges panorámában lehet részünk. Észak felé a Bakony magaslatai látszanak, ha délre tekintünk, a Balaton-felvidék és a Balaton csillogó víztükrét látjuk.
- Geodéziai torony a Pilis tetején
Az országban több, egészen pontosan 107 helyen lehet látni a földmérési céllal épült, jellegzetes szürke betonhengereket. Ezeket a geodéziai mérőtornyokat a 70-es években építették, és ma már csak ritkán használják őket földmérési céllal. Többségük le van zárva, és tilos rájuk felmenni. Van azonban néhány olyan torony, ami kilátóként született újjá.
Ezek egyike a 756 méter magas Pilis-tetőn álló Boldog Özséb-kilátó, ami 2018 ősze óta várja a látogatókat. A több mint 17 méter magas torony szép faburkolatot kapott, és a betontorony körül fából készült lépcsősor vezet a magasba.
A kilátó Boldog Özséb esztergomi kanonokról kapta nevét, aki a 13. században, a térségben élő remetéket összegyűjtve alapította meg az egyetlen magyar férfi szerzetesrendet, a pálosok rendjét. A geodéziai tornyokból lett kilátókról egy külön cikkben is írtunk, amit itt találtok.
