Hazánk egyik kevésbé ismert, de fantasztikus természeti látványossága a dunai kérészek tömeges rajzása, amely több évtized kihagyás után 2012 óta ismét látható a Duna hazai szakaszán. Tölts el egy napot a Dunakanyar természeti csodáival, ismerd meg a dunavirágot és környezetét az először megrendezésre kerülő Dunavirág Ünnepen.
Hasonlóan a tiszavirághoz, a dunavirág (Ephoron virgo) is tömegesen rajzik, csak ellentétben tiszai rokonával ez a látványosság nyár végén, 3-4 hetes időszakban látható, és nem nappal, hanem sötétedés után. A rajzás 2012 óta figyelhető meg újra, nem függetlenül a folyó vízminőségének az elmúlt években tapasztalható javulásától.
2022. szeptember 3-án a gyakran fehér kérésznek is nevezett dunavirág egyébként napok óta tartó násztáncát a Dunavirág Vízibusz (DINPI), a Verőcei Művelődési Ház és a Dunakanyarkult közös szervezésében megrendezésre kerülő, sokféle természetvédelmi és kulturális programot magába foglaló Dunavirág Ünnepe során közösségi élményként figyelheted meg.
Természetvédelmi bravúr
A természet e csodálatos eseménye során az utolsó lárvaalak, a nimfa a vízfelszínre úszik, majd néhány perc leforgása alatt, több fázisban ivarérett imágóvá válik. A hímek imágóvá vedlésük után párosodnak a nőstényekkel, s csak ezt követően jön a „lényeg”, ugyanis a nőstények ezután óriási, gyakran több százezres, felhőszerű rajokba gyűlve indulnak el a Duna felett, mindig folyásiránnyal szemben. Ez utóbbi az ún. kompenzációs repülés, amely során a kérészek valahogyan figyelembe veszik azt, hogy a lerakott peték elsodródnak, így a peték nagyjából oda jutnak vissza, ahol az előző lárvanemzedék is felcseperedett. Másrészt azonban a nőstények ezáltal újabb Duna-szakaszokat hódíthatnak meg.
De itt jön képbe az ember, ugyanis a kérészek repülését a Duna tükréről visszaverődő fény vezeti, amely, egyrészt a hidak előtt megszűnik, másrészt, amelyet a települések fényszennyezése is befolyásol. Ennek köszönhető, hogy az iránytűjüket a hidaknál elvesztő nőstények hatalmas tömegben torlódnak össze, ahol aztán elég gyorsan elpusztulnak, más esetben pedig kerítések és pókhálók áldozatai lesznek a folyót övező lakott területeken.
A mesterséges fény becsapja tehát a kérészeket és ezáltal súlyos, akár több milliárd forintra rúgó természetvédelmi kárt okoz, hiszen hasonlóan tiszai rokonához, e faj természetvédelmi értéke is 10 ezer forint egyedenként.
Természeti látványosságból a természetvédelem fontosságát hirdető fesztivál
A világon először a Tahitótfaluban található Tildy Zoltán hídon épült ki ún. kérészvédő fénysorompó 2019 tavaszán, amely segítségével a rovarok nagy része sikeresen át tud haladni az egyébként számukra nehezen leküzdhető akadályon.
Idén – valószínűleg az aszály miatt - korábban kezdődött a rajzás, és bár több hullám is lehet, kérdés, hogy a tömeges rajzás kitart-e szeptemberig. De mint minden természeti látványosság megfigyelése, ez is bőven túlmutat saját jelentőségén. Ahogy a szervezők írják:
A Dunakanyar hazánk egyik legszebb tája, de vajon tudjuk-e mi teszi azzá? Töltsünk el együtt egy röpke napot a Dunakanyar természeti és kulturális értékeivel! Éljük meg gazdagságukat, értsük meg törékenységüket és tudatosítsuk a megőrzésükkel kapcsolatos felelősségünket! Útmutatónk a dunavirág kérész, amelynek rajzása a nyár egyik utolsó nagy természeti eseménye. A Dunakanyarkult, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Verőcei Művelődési Ház mindenkit szeretettel vár Dunavirág Ünnepére.
E mottó keretében nemcsak a fent említett fénysorompó működéséről lehet bővebbet megtudni szeptember 3-án, de többek között lesz (regisztrációhoz kötött) vízitúra szakemberek vezetésével, közösségi óriás mandala készítés, helytörténeti séta, filmvetítés, Potyó Imre természetfotós (DINPI) előadása és kiállítás-megnyitója, természetvédelmi előadások és beszélgetések arról, hogy mitől is olyan fontos mindannyiunk számára a Duna élővilága.
