Közhely, de igaz, hogy az ünnep akkor lesz igazán szép, ha lélekben is rá tudunk hangolódni. A mindennapi rohanásban ez persze nehéz, de a természet, egy esti séta vagy egy hétvégi túra nagy segítségünkre lehet ebben. Most ajánlunk három olyan túracélpontot, ahol nemcsak a természet maga, de a hely meghitt hangulata is segítheti az ünnepvárást.
Adventi túra az Őrségben
Az Őrségben található Velemér Árpád-kori temploma különleges látnivaló. Az erdő szélén álló Szentháromság-templom a 13. században épült késő román, kora gótikus stílusban. Egykor itt volt a régi Velemér is, a hatvanas években megtalálták a házak maradványait, helyükön ma már erdő öleli körbe a templomot.
A freskókon, amelyeket 1377 körül festett Aquila János, a Bibliából és a szentek életéből vett jelenetek vannak
Bár az épület kívülről is nagyon szép, különleges falfestményei miatt mindenképpen érdemes megnézni belülről is. Ezt előzetes bejelentkezéssel tehetjük meg. A freskókon, amelyeket 1377 körül festett Aquila János, a Bibliából és a szentek életéből vett jelenetek vannak.
A templomot állítólag úgy tájolták, hogy az év során a nap mindig megvilágítja valamelyik freskót. Egy kivételével: az ördögöt ábrázoló falfestményre soha nem esik fény.
Az őriszentpéterihez hasonlóan a veleméri templom külső falain is voltak freskók, ezekből azonban ma már jóformán semmi nem látszik. Egyedül Szent Kristóf falba vésett fénykoronájának egy kis darabja maradt meg. Szent Kristófot hagyományosan a falu felé nézve festették, hogy a templomba hívja az embereket.
Az Őrség talán leghíresebb műemléke, a veleméri templom
A templom a Velemér központjából induló Sárgaliliom tanösvény egyik állomása, így a látogatást összeköthetjük egy túrával is. A 4,5 km-es tanösvény bemutatja a Belső-Őrség természeti és kulturális értékeit, jellemző élőhelyeit, az utolsó állomáson pedig megnézhetjük az 1790-ben épült fazsindelyes Gödörházi haranglábat is.
Csend és béke a Mecsekben
A vízesésekkel, csobogókkal, forrásokkal tarkított Melegmányi-völgy és hasonló adottságokkal rendelkező szomszédja, a Nagy-Mély-völgy népszerű túracélpontok, a közelükben pedig egy szép Árpád-kori templomot is megnézhetünk.
A völgy bejáratának évszázados kő-tégla hídja az utolsó pillanatban van, alapos munkával talán még megmenthető
A hajdani Mánfa településen álló templom többszöri átépítés során nyerte el mai formáját. Az első kis torony nélküli templomot a 12. században emelték, majd a következő századokban tovább bővítették azt. A 13. század második felében épült meg a templomtorony, majd a 14. században a román kori épületet gótikus stílusban bővítették. A templom ma már magányosan áll az erdő szélén, a hajdani falut először a tatárok, majd a törökök pusztították el. A falu életben maradt lakói a törökdúlás után már nem jöttek vissza ide, hanem a mai Mánfa helyén alapítottak új települést.
A Melegmányi-völgy híres mésztufagátjaival kihagyhatatlan látnivaló. A leglátványosabb, 6-8 méter magas mésztufagáton bukik alá a Melegmányi-vízesés. De érdemes átmenni a szomszédos Nagy-Mély-völgybe is, ami nevéhez hűen valóban egy meredek falú, mély szurdokvölgy, és tegyük hozzá, roppant látványos is.
Itt is vannak források, kis mésztufalépcsők csobogókkal, és gyönyörű erdőrészletek, ahol csupa idős matuzsálem áll a hegyoldalban, vastag bükkök, hársak, sőt hihetetlen méretű vadcseresznyék.
Az Ágnes-vízesés részlete
A Melegmányi- és a Nagy-Mély-völgy között húzódik a Petnyák-völgy. Itt található a Mecsek legnagyobb vízesése, az Ágnes-vízesés, amely egy 1,5 méteres sziklalépcsőről zubog, folydogál, csordogál alá, attól függően, éppen mennyi víz van a patakban.
Léleknyugtató barangolás a Budaörsi-kopárokon
A Budaörs felett magasodó Kő-hegy, annak ellenére, hogy a városban van, a kilátást pedig uralják a logisztikai központok, áruházak, autópályák, lakótelepek, mégis meg tudott valamit őrizni misztikus hangulatából.
Kilátás Budaörsre a Kő-hegyről
A 235 méter magas hegy tetején egy kápolna áll, az odavezető meredek lépcső mellett pedig ráccsal elzárt barlangokat látunk. Itt élt a Kő-hegy remetéje, Wendler Ferenc, aki túlélt egy bányaomlást, majd hálája jeléül kápolnát épített a hegyen. Hosszú évek munkájával barlangot vájt a sziklába, és ide is költözött, hogy vigyázzon a kápolnára. Később fia, majd unokája vitte tovább a hagyományt, a kápolna pedig az idők során a környék fontos búcsújáróhelye lett. Az épület a II. világháborúban megsérült, köveit széthordták. A most látható kápolna 2003-ban készült el.
Ha már itt járunk, érdemes egy túrát tenni a Budaörsi-kopárok hegyein. A Kő-hegytől nem messze induló piros jelzésen elhaladunk a hatalmas Odvas-hegy mellett. A hegy teteje fokozottan védett terület, nem vezet fel rá jelzett turistaút. A Farkas-hegyen viszont turistaút is áthalad, és itt találjuk a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Gubóvirág tanösvényét is, amelynek kilátópontjából remek a kilátás. A Budaörsi-kopárok múltjáról és jelenéről ebben a cikkben részletesen is írtunk.
A kopárfásítás nyomai mindenhol láthatók a Csíki-hegyeken
Innen tovább mehetünk Csillebérc felé, és közben útba ejthetjük a jellegzetes piktortéglaüregeket, de a másik irányban felfedezhetjük a Budaörsi-kopárok többi hegyét is, a különleges nevű Huszonnégyökrös-hegyen át a még különlegesebb nevű Törökugratóig.
A cikk először 2022 decemberében jelent meg.
