Egyik legkedvesebb madarunk a fehér gólya, amelynek vándorlása ráadásul kötődik nemzeti ünnepeinkhez is. A gólyák ugyanis hagyományosan március 15. körül érkeznek hozzánk, és augusztus 20. körül indulnak el telelőhelyeikre.
A madarak – és köztük a sokak által jól ismert fehér gólya – vonulása régóta foglalkoztatja az embereket. És ez ma sincs másképp. Összeszedtünk néhány érdekességet a fehér gólyák vándorlásával kapcsolatban.
Az árulkodó nyílvessző
A madarak vonulásával kapcsolatban sokáig csak feltételezések, teóriák voltak, mígnem 1822-ben végül előkerült egy bizonyíték, amely nyilvánvalóvá tette, hogy a madarak képesek egyik kontinensről a másikig repülni. Mecklenburg-Elő-Pomerániában ugyanis találtak egy gólyát, amely testében egy nyílvesszővel repült. Később kiderült, a nyílvessző Közép-Afrikából származott, és szegény gólya egészen Európáig repült vele.
A madárgyűrűzés 20. század eleji megindulásától kezdve aztán egyre több információhoz jutottak a szakemberek.
A kezdeti időszakban a gyűrűzött madarak megkerüléseiről olykor újságok hirdetési rovatában adtak hírt a megtalálók. 1909-ben a The Times-ban egy Dél-Afrikában lelőtt gólyáról tett közzé pár sort egy bejelentő. A hirdetésben leírják, hogy a gólya lábán található egy fémgyűrű, amelyen a következő felirat áll: „Ornith. Központ, Budapest Hungaria 209” . Később kiderült, a madarat fiókaként gyűrűzte Schenk Jakab az erdélyi Háromszék megyében. A megkerülés hatalmas szenzáció volt madarász körökben, ahogy Herman Ottó, a Magyar Királyi Ornithológai Központ akkori igazgatójaként írta válaszlevelében, a Natalban lőtt magyar gólya közvetlen bizonyíték arra, hogy gólyáink átlépik az Egyenlítőt.
Magyarországi Madarak Vándorútjai (Schenk Jakab, 1928: Iskolai falitérkép)
Amikor több ezer gólya repül át a Boszporusz felett
A gólyák vándorlásuk során akár naponta 8–10 órát is repülnek. A hazánkban fészkelők esetében a vonulást a fiatalok kezdik meg, néhány tapasztalt madár vezetésével. Az öregek egy-két héttel később indulnak.
A kelet-európai gólyák a Boszporusz felett kelnek át. Varázslatos látvány, amikor több ezer madár egyszerre repül Isztambul felett.
Ezután a Földközi-tenger keleti partvidékén szárnyalnak tovább, és a Szuezi-öbölnél érik el Afrikát. A Nílus folyását követve repülnek a kelet-afrikai szavannákra, ahol az állomány többsége telel, de egy részük egészen Dél-Afrikáig megy.
Magyarországon 1908 óta jelölik a gólyákat, azóta több mint 6,6 millió madarat gyűrűztek meg, közülük 2023-ban egy fiatal egyed új rekordot állított fel. Vas megyei szülőhelyétől, Nemescsótól Afrika déli csücskéig mintegy 9037 kilométert repült légvonalban.
Miért vándorolnak?
A gólyák étlapján sokféle táplálék szerepel. Elsősorban nagyobb rovarokat esznek, de gyakorlatilag bármit, amit le tudnak nyelni: kisebb rágcsálókat, gyíkokat, békákat, kígyókat, halakat is megfognak. A faj azért vonul, mert a fő táplálékbázisát jelentő rovarok nálunk télen nem hozzáférhetőek.
Vonulásuk során kihasználják a felszálló meleg légáramlatokat (termikeket), amivel energiát spórolnak, ezért elkerülik a nagyobb zárt erdőségeket és a tengereket. Hiába vezetne a legrövidebb útvonal a Földközi-tengeren át Afrikába, nem arra mennek, mert ott nem alakulnak ki termikek.
A gólyák számára a több ezer kilométeres vándorút már önmagában is nagy kihívás, de ezen túl is számos veszély leselkedik még rájuk, például az illegális vadászat miatt, ami sajnos még ma is sok országban létező probléma. De nemcsak az ember, olykor éhes nagymacskák is fenik rájuk a fogukat, mint ahogy azt az alábbi videóban is láthatjuk.
