Vác rejtett látnivalója, a Hétkápolna kegytemplom

Eredetileg azért látogattam el Vácra, hogy megnézzem, milyen állapotban van a Váci ártéri tanösvény – sajnos, nem túl jóban –, de ha már itt voltam, a környékbeli látnivalókat is felkerestem. Jártam a hajdani váci várnál, és végigjártam a Hétkápolnához vezető kálváriát is.

A király látomása

A hely nevét a templomhoz vezető kálvária hét képoszlopáról kapta, amelyek Mária örömeit és fájdalmait ábrázolják. A kegytemplomhoz vagy a Ligeten keresztül, vagy a kálvárián felsétálva juthatunk el. Ez utóbbi út, bár nagyon szép, a hangulatba sajnos a szomszédos és nagyon forgalmas út zaja eléggé belezavar.

A sárga templom egy kis dombon áll, a magaslat tövében két forrás fakad, amelyek gyógyító erejében már évszázadokkal ezelőtt is hittek.

Itt már a török kor előtt is állhatott egy kápolna, de erről keveset tudni. A 11. század végén trónviszály dúlt az országban, a trónon ülő Salamon és Géza, illetve öccse a későbbi Szent László között. Géza fogadalmat tett, ha győz Salamon ellen a mogyoródi csatában, templomot építtet a Boldogságos Szűznek. A legenda szerint a győztes csata után a felépítendő templom helyét keresték itt, a Liget környékén, amikor egy szarvas jelent meg nekik, agancsain égő gyertyákkal. Innen származott a kegyhely középkori neve, Szarvasról elnevezett Boldogasszony.

Csodás gyógyulás

A jelenlegi kápolnáról 1711-ből származik az első írásos emlék. Sajnos a kápolna ottjártamkor zárva volt, így most nem tudtam megnézni az oltárképet, amelynek különleges története van.

A betegségben szenvedő váci asztalosnak látomása volt, amelyben arra kérték, hogy a látogasson el a máriavölgyi pálos kolostorba, és az ottani szobor mintájára készítsen egy képet, amit hozzon el a váciaknak.

Az asztalos ezt megtette, a képet pedig a Mária-forrás mellé tette egy lombsátorba. Nem sokkal később felgyógyult, és történetét hallva egyre többen kezdtek elzarándokolni a képhez, hogy a „Liget ágai között hagyják betegségüket”. A kápolnát 1711-ben kezdték el építeni, főoltárára pedig a híres Kúti-kép került.

A hajból készült kép

Az oltárkép körül számos hálatárgyat helyeztek el. A tehetősebbek nemesfémből készült, a szegényebbek viaszból készült tárgyakat hoztak. Később ez utóbbiakat az egyház beolvasztotta, és a templom gyertyaszükségletét ebből fedezték.

A váci Hétkápolna 1815-től hivatalos búcsújáró hely, ami azt jelenti, hogy az egyház által elismert csodás gyógyulások történtek itt. A kegyhely búcsúját szeptemberben, a Mária-nap utáni vasárnapon tartják, amelyre ma is sokan látogatnak el.

A nagy ho-ho-horgász és kollégái

Ha Vác belvárosa felé a Ligeten keresztül megyünk vissza, utunk egy kis tó mellett vezet el, ahol nemcsak horgászokat látunk szép számmal, de madarakat is, köztük egy hattyúpárt. A part menti padokon különböző faragásokat látni, amik a nagy-ho-ho-horgászra utalnak.

Ez nemcsak a horgászok miatt van így, de ez egyfajta tisztelgés is a Kossuth- és Munkácsy-díjas grafikus, karikaturista Sajdik Ferenc előtt, akinek rajzasztalán Csukás István meséinek népszerű figurái is megszületettek. A 94 éves művész ma is aktív, életműkiállítását a váci belvárosban található Pannónia Házban lehet megtekinteni.