Egy váci barangolás során érdemes elsétálni a város déli részén található Ligetbe, amelynek szélén áll a különös nevű Hétkápolna. Az épülethez egy szép kálvária vezet, közelében pedig csodatévőnek tartott források fakadnak.
Eredetileg azért látogattam el Vácra, hogy megnézzem, milyen állapotban van a Váci ártéri tanösvény – sajnos, nem túl jóban –, de ha már itt voltam, a környékbeli látnivalókat is felkerestem. Jártam a hajdani váci várnál, és végigjártam a Hétkápolnához vezető kálváriát is.
A király látomása
A hely nevét a templomhoz vezető kálvária hét képoszlopáról kapta, amelyek Mária örömeit és fájdalmait ábrázolják. A kegytemplomhoz vagy a Ligeten keresztül, vagy a kálvárián felsétálva juthatunk el. Ez utóbbi út, bár nagyon szép, a hangulatba sajnos a szomszédos és nagyon forgalmas út zaja eléggé belezavar.
A kápolnához vezető kálvária
A sárga templom egy kis dombon áll, a magaslat tövében két forrás fakad, amelyek gyógyító erejében már évszázadokkal ezelőtt is hittek.
A foglalt Mária-forrással szemben a Szemvíz-forrás fakad, ez utóbbihoz elsősorban szembetegségek gyógyulását kötik.
A Mária-forrás, amelynek vize, a kiírás szerint, ma már nem iható
Itt már a török kor előtt is állhatott egy kápolna, de erről keveset tudni. A 11. század végén trónviszály dúlt az országban, a trónon ülő Salamon és Géza, illetve öccse a későbbi Szent László között. Géza fogadalmat tett, ha győz Salamon ellen a mogyoródi csatában, templomot építtet a Boldogságos Szűznek. A legenda szerint a győztes csata után a felépítendő templom helyét keresték itt, a Liget környékén, amikor egy szarvas jelent meg nekik, agancsain égő gyertyákkal. Innen származott a kegyhely középkori neve, Szarvasról elnevezett Boldogasszony.
Csodás gyógyulás
A jelenlegi kápolnáról 1711-ből származik az első írásos emlék. Sajnos a kápolna ottjártamkor zárva volt, így most nem tudtam megnézni az oltárképet, amelynek különleges története van.
A selyemlemezre hímzett képet, amin Mária látható a kis Jézussal, egy helyi asztalosmester, Lieb József készítette.
A betegségben szenvedő váci asztalosnak látomása volt, amelyben arra kérték, hogy a látogasson el a máriavölgyi pálos kolostorba, és az ottani szobor mintájára készítsen egy képet, amit hozzon el a váciaknak.
Az asztalos ezt megtette, a képet pedig a Mária-forrás mellé tette egy lombsátorba. Nem sokkal később felgyógyult, és történetét hallva egyre többen kezdtek elzarándokolni a képhez, hogy a „Liget ágai között hagyják betegségüket”. A kápolnát 1711-ben kezdték el építeni, főoltárára pedig a híres Kúti-kép került.
A kegytemplom melletti szabadtéri miséző hely
A hajból készült kép
Az oltárkép körül számos hálatárgyat helyeztek el. A tehetősebbek nemesfémből készült, a szegényebbek viaszból készült tárgyakat hoztak. Később ez utóbbiakat az egyház beolvasztotta, és a templom gyertyaszükségletét ebből fedezték.
A legkülönlegesebb fogadalmi ajándék egy hajból készült kép, amit egy édesanya készített a saját hajából, hálából azért, mert beteg lánya visszanyerte a látását.
A váci Hétkápolna 1815-től hivatalos búcsújáró hely, ami azt jelenti, hogy az egyház által elismert csodás gyógyulások történtek itt. A kegyhely búcsúját szeptemberben, a Mária-nap utáni vasárnapon tartják, amelyre ma is sokan látogatnak el.
A nagy ho-ho-horgász és kollégái
Ha Vác belvárosa felé a Ligeten keresztül megyünk vissza, utunk egy kis tó mellett vezet el, ahol nemcsak horgászokat látunk szép számmal, de madarakat is, köztük egy hattyúpárt. A part menti padokon különböző faragásokat látni, amik a nagy-ho-ho-horgászra utalnak.
A kápolna mellett található horgásztó
Ez nemcsak a horgászok miatt van így, de ez egyfajta tisztelgés is a Kossuth- és Munkácsy-díjas grafikus, karikaturista Sajdik Ferenc előtt, akinek rajzasztalán Csukás István meséinek népszerű figurái is megszületettek. A 94 éves művész ma is aktív, életműkiállítását a váci belvárosban található Pannónia Házban lehet megtekinteni.
Horgászok nemcsak a parton vannak, de a pad támláján is ott figyel egy
Hogy lesz valakiből kilométer- és turistaereklye-gyűjtögető?
A füzéri vár fehér falai már a távolból virítanak a csupasz kőoszloprengeteg tetején.
