A pünkösdi rózsát sokan ismerik, hisz sok kertben díszlik teltvirágú változata. Annál kevesebben tudják, hogy Magyarországon két vadon élő rokona is fellelhető. Ezek nyomába eredtünk.
A bánáti bazsarózsa (Paeonia banatica) Magyarországon a Mecsekben, a Zengő lábánál, Romániában az Alduna környékén, Szerbiában a Deliblát-pusztákon, Horvátországban a Tarcal-hegységben, míg a nemrégiben felfedezett keleti bazsarózsa (Paeonia tenuifolia) az Északi-középhegység területén található. Hazánkban a bánáti bazsarózsa több ezer töves állománnyal büszkélkedhet, addig a keleti bazsarózsából csak pár száz tövet jegyezhetünk. Mindkét faj fokozottan védett, eszmei értékük 250 000 Ft. Ha tehetem, 2-3 évente ellátogatok az élőhelyükre.
Idén úgy adódott, hogy a keleti bazsarózsa élőhelyéhez közel túráztam. Nem volt túl messze, így nosza, felkerestem őket. Igaz, jóval korábban mentem a megszokott virágzási idejükhöz képest, de úgy gondoltam, hogy az áprilisi nyár korábbra hozhatta a virágzásukat. Ezt az elképzelést az is megerősítette, hogy a bánáti bazsarózsákról is azt hallottam, hogy egy hónappal vannak előrébb. Nem sokat tévedtem, a keleti bazsarózsák szinte már elvirágzóban voltak. Alig találtam ép virágot köztük, köszönhetően a nagyon alacsony tavaszi csapadékmennyiségnek, amely a hőséggel párosult.
A bazsarózsa név délszláv eredetű. A pünkösdi rózsa neve valószínűleg a reneszánszban a pogány római rózsaünnepek emlékeként támadt fel. A kerti változat Pünkösd idején virágzik, a vad fajok ennél jóval korábban virítanak.
Április végén, május elején csodálhatjuk meg virágaikat.
A keleti bazsarózsa élőhelye a Kaukázustól Törökországon keresztül a Balkán-félszigetig terjed. Pontusi flóraelem, vagyis eredetileg a Fekete- és Kaszpi-tenger környéki sztyeppek növénye. Innen terjedt tovább a Kárpátoktól délre, valamint Erdélybe. Erdélyben Mezőzáh közelében van egy rezervátum, ahol virágzásakor, szervezett túrák keretein belül megtekinthető. A bánáti bazsarózsa virágzása idején Hosszúhetényből indítanak túrákat a Duna-Dráva Nemzeti Park munkatársai.
A keleti bazsarózsa 40–50 cm magas, lágyszárú, évelő növény. A bánáti bazsarózsa valamivel terjedelmesebb. Mindkét faj megvastagodott gyökerei nyúlánkak, koloncosak. A bazsarózsák általában bokros növésűek, szárai egyenesek, szőrtelenek. A keleti bazsarózsa váltakozó állású levelei mélyen, szálasan szeldeltek, a levélkék. kb 1 mm szélesek. A nem virágzó növény hasonlít a tavaszi héricsre. Érdekesség, hogy magyarországi élőhelyén együtt nő a héricsekkel, és a virágzásuk előtt a felületes szemlélő könnyen összekeverheti őket.
A bánáti bazsarózsa levelei azonban szélesek, háromszorosan hármasan tagoltak. Mindkét fajnál a szárakon egy, ritkán két virág nyílik. A keleti bazsarózsa virágai nagyok, 7–8 cm átmérőjűek, feltűnőek, 7-8 (ritkán 10) sötétpiros szirmuk van. Az aranysárga porzók száma több tíz vagy akár száz is lehet. A bánáti bazsarózsa virágai hasonlóak, de a virágok színe világosabb, rózsaszínes. Mindkét faj termése hólyagszerű, durván bársonyos felületű tüszőtermés, benne nagy, fénylően fekete magvakkal. A növények minden része mérgező.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
