Nem kecses mozgásáról vagy vonzó megjelenéséről ismeretes, viszont remekül alkalmazkodik a körülményekhez és jó sok van belőle. Ki ne ismerné a vaddisznót?
Attól valószínűleg egy darabig nem kell félnünk, hogy a vaddisznók elfogynak. Egész Magyarországon jelen vannak, és teljes nyugalommal telepszenek meg a városok, falvak közvetlen környezetében.
A vaddisznót nem igazán lehet összetéveszteni más állattal. Ami a méreteit illeti, a testhossza 90-200 cm, a marmagassága 60-120 cm és átlagosan 50-150 kg lehet. A színe a sötétbarnától a vöröses barnáig, homokszínűig terjedhet, és részben attól is függ, milyen a környéken az uralkodó talajszín, mivel a vaddisznók nagyon szeretnek dagonyázni. A kanokat évről évre jobban kiálló agyaraikról lehet felismerni, melyek nagyon jó fegyverek.
A vaddisznó mindent megeszik: fűféleket, csigákat, gilisztákat, gombákat, gyümölcsöt, patkányt, pockot, dögöket és persze makkot is. Amit lehet, a földből túr ki; a táplálék megtalálásában a szaglása van a segítségére, látni ugyanis elég rosszul lát.
Több tíz egyedből álló kondában él, ami kocákból, süldőkből (egy-kétéves példányok) és malacokból áll, a kanok csak a szaporodási idő kezdetekor, október-január között csatlakoznak. A kocák január második felétől májusig fialnak, a vemhesség 16-21 hétig tart, és általában 4-10 malac születik. A kismalacok 3 hónapig cuki csíkosak – de nem ajánljuk, hogy megközelítsd őket, sőt, minél hamarabb szedd a sátorfád, ha malacokba botlasz, mert nagyon valószínű, hogy a felbőszült anyakoca is a közelben van. A vaddisznó a szabadban körülbelül 12 évig, vadasparkban akár 20 évig is élhet.
A cikk először 2020 áprilisában jelent meg.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
