Vadmentő állomást alakítanak ki az újpesti Farkas-erdő mellett, ahol olyan sebesült nagyvadakat is gondozni tudnak majd, mint az őz, a szarvas és a vaddisznó.
A vadon élő állatok élőhelye egyre inkább leszűkül, így a vadak beszorulnak a városok peremkerületeibe, és kénytelenek alkalmazkodni az emberi jelenléthez - a kényszerű együttélés pedig gyakran az állatok sérülésével vagy elhullásával végződik, és még az embert is veszélybe sodorhatja.
A REX Alapítvány által működtetett Állatszigeten már tavaly is gyakori vendég volt a vörös róka, a nyest, az őz, illetve a védett énekes- és ragadozó madarak. A szervezet munkatársai csak az elmúlt néhány hónapban 50 vadon élő állatot mentettek meg. A megfelelő infrastruktúra viszont eddig hiányzott a teljes körű vadmentéshez. A bajba jutott állatok ugyanis nem engedhetők vissza azonnal az erdőbe, sőt, az is előfordul, hogy a trauma után soha nem tudnak visszailleszkedni a természetes környezetükbe.
A vadmentő állomáson a vadak átmeneti, szükség esetén örökös elhelyezésére is lesz lehetőség; az építkezések már most is folynak. Három karanténrészt alakítanak ki, és van már egy kisebb vadudvar is, ahol jelenleg két róka és egy mosómedve él. Az építkezést várhatóan 3 héten múlva fejezik be. A meggyógyított állatokat a tervek szerint a Pilisi Parkerdő Zrt. területén engedik majd szabadon, azoknak az egyedeknek egy része pedig, amelyek nem engedhetők vissza a természetbe, a Szigethalmi vadasparkba kerülnek.
Ezen felül az állomás egy része a látogatók számára is nyitott lesz, így az Állatsziget vendégei nemcsak a háziállatokkal, illetve az örökbe fogadható társállatokkal ismerkedhetnek meg, hanem az ország vadállományának egy részével is.
Kapcsolódó cikkeink:
Segítség, vadállatkölyköt találtam
Ezért ne vidd haza a magányos kisnyulat
Vadbaleset, az autósok rémálma
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
