Milyen lehetett az Őrség, amikor még nem az ember alakította a tájat? Erre a kérdésre keresik a választ a nemzeti parki szakemberek, és ennek egy lépcsője a három Przsevalszkij-ló áttelepítése.
Nem ezek az első vadlovak az Őrségben: Kondorfa határában, amit a helyiek Hegy-völgynek is neveznek, bölények társaságában két idősebb példány éli a mindennapjait. A cél, hogy egy nagyobb ménes alakuljon ki a területen, ami így még jobban hasonlíthat ahhoz, amilyen egykor volt, amikor még a legelésző állatok alakították a táj képét.
Az akciót egyéves előkészítés előzte meg. A hortobágyi vadlórezervátumba a két nemzeti park munkatársai, illetve a Fővárosi Állat- és Növénykert állatorvosa érkezett néhány nappal ezelőtt, hogy nekiálljanak a „költöztetésnek”. Első körben három állatot szállítottak át a Pentezugi Vadlórezervátumból az Őrségi Vadonba. Ahogy a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság írja a Facebook-oldalán, aznap a lovak aktívabbak voltak a megszokottnál, ezért nehéz volt alkalmazni a kábítólövedékeket. Timon (8 éves), Báró és Bravo (3 évesek) bő hét órát utaztak az Őrségbe, ahová éjszaka érkeztek meg. Állítólag rögtön otthon érezték magukat, és másnap már a két itt élő lóval bandáztak együtt. A jövőben még öt lovat terveznek átszállítani a Hortobágyról.
A Przsevalszkij-ló a háziló legközelebbi rokona, amely a 20. században pusztult ki a vadonból. Az utolsó vadon élő példányt az 1960-as években látták. A jelenlegi világállomány egy tenyészprogramnak köszönhető, amelynek alapját 12 európai és észak-amerikai állatkert fogságban tartott egyedei jelentették. A világállomány összesen 2000 egyedre tehető, ebből 600 ló Mongóliában él vad körülmények között. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság felügyelete alatt egy 280 egyedes populáció él egy 3000 hektáros területen, ahová a velük foglalkozó kutatókon kívül más csak külön engedéllyel léphet be.
