Nádasok, hattyúk, növényekkel szegélyezett, kanyargós vízi „ösvények” és lagúnák teszik különlegessé a Ráckevei (Soroksári)-Duna egyik legszebb szigetét. Felfedeztük a Czuczor-szigeti mellékág csodáit.
Ha új szemszögből szeretnéd felfedezni Budapest környékét, akkor érdemes vízre szállni. Célpontunk ezúttal egy kevésbé ismert kis sziget Szigetszentmiklós területén, amely a Ráckevei (Soroksári)-Duna (RSD) egyik vadregényes helyszíne, és a Czuczor-sziget névre hallgat. Starthelynek ideális a Gubacsi híd közelében lévő vízisport-telepek bármelyike, ahol kajakot vagy kenut is bérelhetünk a vízi úthoz.
A csepeli Kolonics sétány vízparti szakaszán hattyúk mellett suhanhatunk el
Kezdetben a Duna vízén evezünk. Jobb partján a csepeli oldal látnivalói sorakoznak, bal partján a soroksári Molnár-sziget ártéri fái tűnnek fel. A zöld növényzet között szürke gém álldogál, de hattyúk is mutatkoznak a vízparti nádasok közelében.
A Ráckevei (Soroksári)-Dunán a szürke gém sem ritka madár
A Czuczor-sziget megkerüléséhez az M0-s híd közelében, kb. a híd előtt 100–150 méterrel kell lekanyarodni jobbra, egy kiszáradt fánál. A nádasok között meglapuló bejáratot tanácsos figyelni, mert avatatlan szem könnyen eltévesztheti.
A Czuczor-szigeti mellékág bejáratát a nádas között, az M0-s híd közelében egy kiszáradt fánál találjuk
E csöpp sziget különlegességét többek között az adja, hogy nádlabirintusok között, hol keskenyebb ösvényeken, hol kiszélesedő lagúnákban evezhetünk. A mellékág két partját fák, nádasok, tavirózsák szegélyezik. A benyúló fák ágai néhol akadályokat, néhol árnyat adó alagutat képeznek.
Szigetszentmiklós legnagyobb szigete, mely a város északi részén található. A mellékág hosszúsága 1500 m, szélessége 15–30 m között van, a vízmélység 1–1,5 m közötti. Növény- és állatvilága gazdag és változatos. 1985 óta védett, Natura 2000-es terület.
A szűk, kanyargós részeken ajánlott odafigyelni a kormányzásra, mert egy rosszul irányított evezőcsapás után hajónkkal könnyen a part menti nádasban találhatjuk magunkat. A szigeti leágazó után, közel 200 méter múlva, elérünk az első vízparti telkekhez, melyekhez horgászstégek csatlakoznak.
A mellékágban azonnal vadregényes vizes vidék vesz körbe minket
Az 1–2 méter széles vízi folyosón továbbhaladva egyszer csak eljutunk egy olyan helyre, ahonnan mintha már nem vezetne út sehová. Na, ekkor érkeztünk el a „csőhídhoz”, amely valójában egy csőáteresz, melyet a szigeti bejáróút alá építettek. Egy nagyobb lendülettel, a csónakra hajolva, majd kézi irányítással, az áteresz falát tapogatva, azaz lökdösős technikával elakadás nélkül, sikeresen átcsúszhatunk a 8 méter hosszú csőalagúton.
A Czuczor-sziget szépségét a bedőlt fáknak, szinte érintetlen növény- és állatvilágának, valamint több helyen is érinthető nádasainak köszönheti
A kalandos „átbújást” követően balra fordulunk, majd 60–70 méter evezés után bevetjük magunkat a nádasba. Innen már csak 450 méter az Ráckevei (Soroksári)-Duna, és megkezdhetjük 9,3 km-es visszautunkat a starthelyünkig.
A lagúnás részeken a stégek mellett a tavirózsa is tömegesen jelen van
A körtúránk a Gubacsi híd lábától a Ráckevei (Soroksári)-Dunán a Czuczor-szigeti kerüléssel vissza a kiindulási pontunkig közel 18 km. Ám ez a táv egyáltalán nem megerőltető, hiszen az M0-s hídig lefele haladunk, a Czuczor-sziget csatornáján, lagúnáiban pedig szinte alig van áramlás, és visszafelé sem kell a folyó sodrásával nagyon megküzdeni, ráadásul technikai kihívások sem várják a túrázókat. Így ajánljuk átlagos kondícióval rendelkező kezdőknek is. Bámészkodással, kikötéssel együtt is bőségesen belefér egy félnapos programba. 4–5 órát kaja nélkül ki lehet bírni, ezért élelmiszert nem kell feltétlen magunkkal vinni, de a nyári hőségben folyadék mindig legyen a hajóban!
A Czuczor-szigeti kerülés a kezdő vízitúrázók számára is biztonságos, a legtöbb szakaszon sekély, és a sodrása oly csekély, hogy szinte állóvízben evezhetünk
