Betontenger, üvegfalak, nappali fényár az éjszaka közepén. A városban élő növények és állatok számára nem könnyű terep ez, nem csoda, hogy a városlakó fajok száma egyre csökken. Világszerte azonban egyre több olyan kezdeményezéssel lehet találkozni, melyek sokat tesznek a városok élővilágának sokszínűségéért.
A hollandiai Utrechtben idén tavasszal például több mint háromszáz buszmegállón alakítottak ki zöldtetőt, melynek növényei nyárra virágba borultak. Ez nemcsak látványnak kellemes, de a virágok nektárja a városban élő rovarok számára is táplálékforrást biztosít.
Zöldtetős buszmegálló Utrechtben
Urbanizáció hatása a biológiai sokféleségre
„A biológiai sokféleség a városokban befelé haladva, a beépítettség növekedésével általában csökken. Az élőhely-specialista fajok többnyire kiszorulnak, és csak néhány városi környezethez jól alkalmazkodó faj szaporodik fel, vagyis homogenizálódik az élővilág”- mondja Korányi Dávid az MTA GINOP Fenntartható Ökoszisztémák Csoport, az ÖBI Lendület Táj és Természetvédelmi Ökológiai Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa.
Homogén zöldfelület
„Az élővilág szempontjából a városokat tekintve a legnagyobb problémát a zöldterületek csökkenése, az élőhelyek feldarabolódása, vagy például a városok hősziget-hatása okozza. A városok fényszennyezése is gondot jelenthet az élővilág számára. A lámpák fénye odavonzhat fényre repülő rovarfajokat, melyek éjszaka állandóan röpködnek a lámpa körül és előbb-utóbb kimerülnek. Sokszor gond az is, hogy ha vannak is zöldfelületek, azok gyakran nagyon homogének, például csak egy-két dísznövény faj, illetve fajta alkotja, vagy lenyírt gyep néhány fával. A parkfenntartók gyakran nem törekszenek arra, hogy komplexebb élőhelyeket alakítsanak ki.”
Virágos rétek a közutak mentén
Az Egyesült Királyságban az utóbbi években egyre több út mentén lehet vadvirágos réteket látni. A Plantlife nevű természetvédelmi szervezet 2013-ban indította el kampányát, melynek célja, hogy az útszéli gyomos gyepeket egyre inkább a virágos rétek váltsák fel. Ennek érdekében megkeresik az önkormányzatokat, és megpróbálják meggyőzni őket, hogy vadvirágos magkeverékkel vessék be ezeket a területeket. A virágos mezsgyéknek számos pozitív hatása van, a védett növények számára menedéket, a rovarok számára élőhelyet és táplálékforrást jelentenek, de az önkormányzatok ily módon pénzt is tudnak spórolni, hisz a virágos útszéleket ritkábban kell kaszálni, mint füvet.
Yorkshire megye déli részén például egy közel 8 km-es útszakaszt mentén alakítottak ki virágos réteket. Az eredmény pedig egy gyönyörű, kilométereken át hullámzó vadvirág-folyó lett, mely mára népszerű fotótéma a közösségi médiában is. Bécsben is igyekeznek visszacsempészni a természetet a városba. A „Természetes hálózat” projekt keretében a város több pontján a focipálya-szerű füves területek helyett szabálytalanabb, de sokkal szebb virágos réteket alakítottak ki.
Bár kisebb léptékben, de Magyarországon is akadnak már hasonló kezdeményezések, például Budapesten, Szegeden vagy Hódmezővásárhelyen, de sokkal több ilyen kellene még. Vadvirágos réteket saját kertünkben is kialakíthatunk, például olyan közismert fajokkal, mint a mezei pipacs, a fehér mécsvirág, a vajszínű ördögszem, a réti boglárka vagy a ligeti zsálya. Már nálunk is kaphatóak olyan vadvirág keverékek, amelyekkel természetközelivé varázsolhatjuk kertünket, amivel nemcsak magunknak teszünk jót, de a bennünket körülvevő élővilágnak is.
Kapcsolódó cikkek:
Méhecskehotelekkel is segíthetjük a beporzó rovarokat
Az ember, aki szakadék szélére sodorta saját bolygóját
Egy évszázadon belül eltűnhetnek a rovarok
