Bár az elmúlt hetek szinte egymást érő magyarországi medveészleléseit olvasva már-már úgy tűnhet, az egész veresegyházi medveotthon Észak-Magyarországon kóborol, valójában továbbra is csak néhány példányról lehet szó. Összevetettük a tavaszi medveészleléseket, hogy megtudjuk, hozzávetőleg hány mackó tartózkodhat hazánkban.
Medvék tavasza
2023. március 9. és május 24. között több mint tíz medveészlelés híre járta be az országos és a regionális sajtót Magyarországon. A közösségi médiában újabb és újabb képek jelennek meg mackóknak tulajdonított lábnyomokról, a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága elnevezett egy tartósan itt élő példányt, a Magyar Természetjáró Szövetség Turistashopjából pedig elkapkodták a medvecsengőket – azaz érezhetően felfokozott az érdeklődés a téma iránt.
Nem minden medveészleléshez tartozik fotó vagy videó, az egyes példányok azonosítása nehéz, és a medvék viszonylag nagy távokat tudnak megtenni rövid idő alatt, ezért némelyik mackó vélhetően vissza-visszatérő szereplője lehetett a híradásoknak.
Így aztán lehetetlen kideríteni, pontosan hány európai barnamedve kószál éppen Észak-Magyarország erdőiben, de az egyes észleléseket végignézve képet kaphatunk az állatok hozzávetőleges számáról és jellemző előfordulási helyeiről.
Mihály
Idén először március 9-én az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Facebook-oldala számolt be róla, hogy Boldva település határában, a Sajó mentén észleltek medvét. Azóta javarészt Nógrád vármegye északkeleti részéről és a Bükkből érkeztek hírek medvékről, ezekben viszont a fotók és videók tanúsága szerint többször is Mihály, a Bükki Nemzeti Park munkatársai által elnevezett mackó szerepelhetett. A 3-4 éves állat több mint egy éve a Bükk lakója, a túrázók a felázott talajon többször is találkoztak nyomaival, gyakorta vadkamerák is rögzítették, ezért a nemzeti park végül egy közleményben adott hírt tartós jelenlétéről. Az újonnan elnevezett példány már tavaly is többször szerepelt a hírekben, akkor megtudhattuk róla, hogy a Pes-kő és Felsőtárkány határolja a területét.
A jellegzetes megjelenésű, foltjairól felismerhető Mihályt az RTL Klub riportjában elhangzottak szerint Kánón, az Aggteleki Nemzeti Park által májusban közreadott képeken, valamint Lucfalva közelében is azonosították.
A nógrádi medveháromszög
A nógrádi Lucfalva környezete egyébként többször is felbukkant a medveészlelésekről beszámoló hírekben idén tavasszal. Május elején a falu polgármestere adta hírül, hogy egy vadkamera anyamedvét rögzített, amint bocsával bóklászik. A később nyilvánosságra hozott, éjjeli, fekete-fehér felvételen azonban csak egy mackó látszik fára mászás közben. Napokkal később ugyanezt a párost (?) vélték látni a szomszéd települések közelében a Nógrád megyei medvefigyelő szerint (felvétel erről nem került elő), és azóta (a korábbi évekhez hasonlóan) ez a Salgótarjántól nyugatra, a Karancs tömbjétől délre eső terület volt a medveészlelések „epicentruma”.
Itt található az összes nógrádi falu, amelynek a neve a májusi medvés hírekben előfordult. Az észleléseket átböngészve, az utóbbi hetekben megfordulhatott itt „a bükki medve” és egy „idősebb, őszülő” hím. Az etesi videón szereplő medve a foltja alapján akár Mihály is lehet, de a felvétel minősége miatt ez nem egyértelmű. Ez az állat ugyanakkor Nógrád megyei medvefigyelő Facebook-oldal szerint megegyezik a Karancsberénynél észlelt példánnyal.
Egy azonosítható medve tehát többször is kamerák vagy emberek elé került errefelé májusban, és lehet még Nógrád északi részén egy idősebb fajtársa is, róla viszont nem ismert felvétel.
Térkép: Bába Imre
Érdekes kérdés, hogy ha Mihályt Kánótól Lucfalváig újra és újra lefotózták, illetve videóra vették bő egy hónap alatt, másik egyedről hogyhogy nem készültek felvételek? Persze valószínű, hogy több medve is barangol Észak-Magyarországon, de az eddig előkerült képek és videók nem kis részén Mihály jelent meg, az „összlétszám” pedig az eddigi hírek, észlelések alapján nagy valószínűséggel mindössze néhány (vélhetően 5-nél kevesebb) példány lehet.
Az észlelések sorában különös a karancskeszi eset: itt ugyan nem láttak nagyragadozót, de május közepén egy lászlóvölgyi gazda posztolta ki, hogy medve tépte szét a juhait többször is, egymás után. 2014-ben szintén ugyanez a gazda állította ugyanezt, akkor a Nógrád Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának Vadászati és Halászati osztályvezetője is osztotta a véleményét, viszont a későbbi szakértői vizsgálatok arra jutottak, hogy a tettes kutya lehetett. (A Bükki Nemzeti Park ezúttal azt közölte, csak akkor tud eljárni, ha hivatalos bejelentést kap.)
Világlátott mackók
Az, hogy tavasszal megnő a medveészlelések száma, nem meglepő: a faj párzási időszaka május-júniusra esik, ilyenkor példányai több okból is útra kelhetnek, és napi több tíz kilométert is megtehetnek. A fiatal, anyjukat elhagyó példányok békés territórium után kutatva, a hímek párt keresve, a bocsos anyamedvék pedig az utódjaikra nézve veszélyes hímektől távolságot tartva, élelem után kutakodva kóborolnak. Bizonyára sokan emlékeznek még Iwora, a Magas-Tátrából indult példányra, aki nyomkövetős nyakörvének tanúsága szerint egyetlen nyári félév alatt sétált el Észak-Magyarországra, majd Szlovákián át Ukrajnáig, jó nagy kanyarokat leírva. 2018-ban egy Magyarországot lázban tartó barnamedve bő két hét alatt jutott az északi határtól Szeged térségéig.
A nógrádi medveles
A 20. század nagy részében az európai barnamedve nem volt jelen Magyarországon, így aztán nem csoda, hogy a karomlenyomatos tappancsfotók kommentek sokaságát generálják a túrázós Facebook-csoportokban, az állatok megjelenése a vadkamerák előtt pedig izgalomban tartja a közvéleményt. A medveészlelések hírforrása az utóbbi években gyakorta a Nógrád megyei medvefigyelő nevű Facebook-oldal, amelyről azonban jóformán semmit sem tudni: kik szerkesztik, hogyan dolgoznak, mit neveznek hiteles észlelésnek. Ezért elküldtünk nekik pár kérdést, hogy többet is megtudhassunk róluk.
Elmondásuk szerint az oldal létrehozását egy medves-vidéki medvés élmény ihlette: nyársalásra készültek, amikor is megjelent egy medve, és megette az asztalra kikészített ételeket, majd továbbállt.
Bár a mackó jelenlétét később próbálták jelezni, nem hittek nekik, ekkor jött az ötlet, hogy „ha már senki nem tájékoztatja a túrázókat az esetleges medvejelenlétről, akkor mi megtesszük.” Céljuk az információmegosztással a balesetek megelőzése, de szeretnék kerülni a hisztériakeltést, ezért a hozzájuk érkező észlelések többségét meg sem osztják. „A történetes beszámolókat elemezzük, összevetjük a rendelkezésre álló adatokkal, és ha hitelt érdemlő a beszámoló, és az állat lakóövezet közelében vagy kiemelt turisztikai részen van, akkor közöljük” – írják.
És hogy miként hitelesítik az adatokat? Minden beérkező észlelést elküldenek két, a jelenleg hétfős csapatot segítő szakértőnek, akikről annyit árultak el, hogy biológus, vadász, illetve hatóságnál dolgozó személyek, de mivel tartanak tőle, hogy e tevékenységüket munkáltatójuk nem nézné jó szemmel, „nem szeretnének nyilvánosság elé lépni”. Előfordul olyan is, hogy ők maguk mennek ki az észlelések helyszínére. Közlésük szerint idén csatlakozott hozzájuk egy „nagyragadozókra szakosodott specialista, akinek a tapasztalata hatalmas segítség a tőlünk tanácsot kérő gazdák tájékoztatásában”, ám az ő kiléte sem nyilvános. A nógrádi csapatnak hamarosan szóvivője is lesz, és saját vadkamerákat is szeretnének beszerezni.
Nyári kilátások
A következő hetekben nem kell meglepődni, ha további medveészlelések történnek, aztán ahogy az az utóbbi években már megszokhattuk, a párzási időszak végeztével, illetve a nyári hőség beálltával a medvék aktivitása csökken, és egyre ritkábban hallunk majd felőlük. Észak-Magyarországon bármikor felbukkanhatnak újabb példányok, egyesek pedig visszavándorolnak Szlovákiába, a száraz időben viszont kevés nyom marad utánuk. A velük való találkozás esélye továbbra is igen csekély, és még északi szomszédunknál is ritka esemény, annak ellenére, hogy ott 1000-1500 példány élhet az erdőkben. Az óvatosság persze nem árt, de medvéktől félni továbbra sem érdemes a magyarországi hegységekben.
