Amennyiben a szóban forgó kérdésre igen a válasz, bizakodhatunk benne, hogy szép, hosszú őszünk lesz, de ha a válasz nem, akkor lassan előkereshetjük a nagykabátokat. Legalábbis a néphagyomány szerint.
Szeptember 29. Szent Mihály napja, amelyhez számos hagyomány, néphit kötődik, régen ugyanis ez a nap a mezőgazdaságban dolgozók életében jeles napnak, fordulópontnak számított. Ilyenkor hajtották vissza a legelőkről az állatokat, a Hortobágyon a pásztorok munkaszerződése is Mihály-naptól Mihály-napig tartott, ekkor kapták meg a bérüket, így ez a nap – a munka végeztével – hagyományosan a bálok és mulatságok napja is volt.
De hogy jönnek ide a fecskék? Nos, a néphagyomány szerint, ha a fecskék nem mentek el Szent Mihály napig, akkor szép, hosszú ősz várható. Egy mondás is fennmaradt ezzel kapcsolatban: "Ha Szent Mihálykor még itt van a fecske, karácsonyig vígan legelhet a kecske".
Augusztus második felétől a vonulásra készülő fecskék nagy, többezres, de akár több százezres csapatokban gyülekeznek. Ebben az időszakban a hatalmas fecskecsapatok nagy nádasokban éjszakáznak. Esti behúzásukat és hajnali kihúzásukat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) videójában is láthatjátok.
Ahogy az MME cikkében olvashatjuk, az éjszakázni érkező fecskék a seregélyekkel ellentétben nem tömöttebb alakzatban, hanem magasan, sokszor alig láthatóan, inkább hallhatóan érkeznek a nádas fölé. „Innen zuhannak a növényzet fölé, ahol cikázva keresik a helyüket. A lemenő nap fényétől világos horizont előtt ilyenkor lehet őket leginkább megfigyelni, különösen akkor, amikor a ragadozóktól vagy az újabb érkezőktől megriadó madarak kisebb-nagyobb bandái ismét a levegőbe emelkednek.”
A fecskék jellemzően nappal vonulnak, de például a Szahara átrepülése során éjszakai vonulásuk is megfigyelhető. A fecskék egyébként amilyen pici, törékeny kis madarak, olyan elképesztő teljesítményre képesek. A füstifecskéknek több olyan megkerülése is ismert, amikor az adott egyedek naponta átlagosan 100 km-nél nagyobb távolságot tettek meg az őszi vonulás során a Szaharától délre eső telelőterületekig. A legnagyobb mért sebességet egy 1981 augusztusában Budakeszin jelölt füstifecske mutatta, ami egy nap alatt 171 km-t tett meg, és elindulása után 25 nappal 4274 km távolságra, Csád déli részén találták meg.
Forrás: Magyar Madárvonulási Atlasz (Kossuth Kiadó, 2009.)
Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú, erős telet vártak. Volt egy mondás is, ami szintén kapcsolódik az időjáráshoz, de talán az ember és a természet akkori viszonyáról még többet elárul:„Aki Szent Mihály nap után szalmakalapban jár, attól nem kérdenek tanácsot.”
Ezen a napon bizonyos női munkákról is úgy tartották, hogy jobb, ha nem végzik azt. A hagyomány szerint, aki ilyenkor mos, annak kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég.
A mezőgazdaság határnapjához nemcsak a bálok, mulatságok kötődtek, de híresek voltak a Szent Mihály-napi vásárok is. Ezzel a nappal kezdődött meg a kisfarsang ideje, a lakodalmak őszi időszaka is, amely Katalin napjáig tartott.
