Vakcinázzák a rókákat, ezeken a helyeken ne kirándulj kutyával

A rókák őszi, veszettség elleni orális vakcinázására idén október 1. és 15. között kerül sor, az érintett helyszíneken 21-ig ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendelnek el. A csalétekszórás a lakott területeket és a belterületeket nem érinti.

Szerző:
NÉBIH
Fotó:
123rf.hu
2016. szeptember 26.

A rókák őszi, veszettség elleni orális vakcinázására idén október 1. és 15. között kerül sor, az érintett helyszíneken 21-ig ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendelnek el. A csalétekszórás a lakott területeket és a belterületeket nem érinti.

Magyarország területének közel kétharmadán, mintegy 67 000 négyzetkilométeren szórják ki kisrepülőgépekből a csalétket. Ez az ember számára kellemetlen szagú, a belsejében alumínium bliszterben található a vakcina.

 

Illusztráció


Az ebzárlat és a legeltetési tilalom a vakcinázás kezdetétől számított huszonegy napig él, annak érdekében, hogy a rókák minél nagyobb arányban egyék meg az oltóanyagot. Ide kattintva találod a letölthető fájlt az érintett települések listájával. A vakcinázás pontos időpontjáról a települések önkormányzati hirdetőtábláján, illetve kihelyezett plakátokról lehet tájékozódni.


A veszettség vírusára a vadon élő és a házi emlősállatok egyaránt fogékonyak, de vakcinázással a betegség megelőzhető. Vadállatok tekintetében a fertőzés fő fenntartói a vörös rókák. A magyarországi rókaállomány becsült nagysága mintegy 75 000 egyed. Hazánkban a betegség a vakcinázási programnak köszönhetően ma már ritkán fordul elő, utoljára idén februárban mutatták ki a vírust egy rókában Szerencsen. Emberi megbetegedésre 1994 óta nem került sor.

 


A rókák vakcinázását 1992 ősze óta szervezi rendszeresen az állategészségügyi hatóság, évente két alkalommal. A több mint 600 millió forintos költségvetésű program 75%-os Európai Uniós társfinanszírozással valósul meg.
Az élőhelyek átalakulása miatt egyre gyakrabban találkozhatunk rókával akár nagyvárosokban is, mivel a faj könnyen megtalálja életfeltételeit az ember környezetében. Ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) idén ősszel szemléletformáló programot indít, melynek célja, hogy minél többen felismerjék a veszettség tüneteit és gyanú esetén értesítsék a hatóságot, azonban ne ijedjenek meg a lakókörnyezetükben felbukkanó rókáktól. A kampányban szó lesz többek között a veszettség tüneteiről, terjedésének módjáról és megelőzéséről. A program megvalósításához a költségvetés 75%-át az Európai Unió biztosítja. 

 

Vigyázz a veszett rókával!
A veszett róka elveszíti a félelemérzetét. Ugyanakkor a szelíd viselkedés nem jelenti egyértelműen, hogy az állat beteg is, hiszen az élőhelyek visszaszorulásával egyre több a városi róka, ami hozzászokott az ember közelségéhez - mindenesetre jobb óvakodni a túl szelídnek tűnő példányoktól. A betegség első napjaiban előfordulhat, hogy az állat még kóborol, és bármilyen hirtelen ingerhatásra dühöngeni kezd. A habzó száj viszont általában csak az utolsó fázist jellemzi, addigra a róka többnyire elbújik az odújába. A fertőzött állat kb. 4-7 nap alatt elpusztul. (rokabaratklub.hu)
 
 

Kapcsolódó cikkeink:

Veszett róka Szerencsen

Segítség, vadállatkölyköt találtam

Cikkajánló