Mi a közös a WWF-ben, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságban és Erdei Zsolt ökölvívóban? Nem más, mint hogy együtt óvják a hazai farkasállományt.
Nincs okunk félni a farkastól, éppen ellenkezőleg; az állat teljesen ártalmatlan az emberre, ráadásul fontos szerepet játszik az erdei ökoszisztéma egészségének fenntartásában - derült ki november 24-én a Budakeszi Vadasparkban tartott sajtótájékoztatón, ahol a WWF Magyarország és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság (ANPI) kutatási célú együttműködést írt alá a farkasok védelmében.
A WWF Magyarország és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság kutatási célú együttműködést írt alá
A farkasokkal kapcsolatos tévhitek eloszlatásában a 35 éve működő vadaspark is szerepet vállal, hiszen kiemelkedő színtere a veszélyeztetett állatok bemutatásának. A rendszeres programok és az úgynevezett „látványetetések” arra szolgálnak, hogy segítségükkel közelebb hozzák az állatokat az emberekhez: így közelről megfigyelhetők a szokásaik, a viselkedésük. Szabó Péter, a Budakeszi Vadaspark igazgatója úgy véli, ha megteszik a megfelelő lépéseket, van remény a fajok megóvására.
Ha megteszik a megfelelő lépéseket, van remény a fajok megóvására
A farkasok leginkább az élőhelyek hiánya és az illegális kilövések miatt forognak veszélyben. „Annak ellenére, hogy a farkas 1993 óta védett állat Magyarországon, és megölése több éves börtönbüntetéssel sújtható, a mai napig kapunk híreket illegális elejtésekről. Az állatokat gyűlöletből, vagy trófeaszerzési céllal lövik le, az orvvadászok tettenérése pedig nagyon nehéz” - mondta el Fáth Ákos, a WWF Magyarország igazgatója, aki komoly előrelépésnek látja a mostani, kutatásokon alapuló együttműködést. A szervezet a farkasok számára biztonságos élőhelyek kialakításán dolgozik, és az oktatást, a szemléletformálást is fontos célkitűzésnek tartja.
A „farkaskampány” arca Erdei Zsolt „Madár” világbajnok ökölvívó
Az Aggteleki Nemzeti Park működési területén az utóbbi két év során 12 farkast azonosítottak. A térség kedvező élőhely lehet az állatok számára. Veress Balázs, az ANPI igazgatója beszámolt arról, hogy egy nemrégiben befejezett pályázat eredményeképpen genetikai adatbázis létrehozásán dolgoznak, melynek segítségével feltérképezhetővé válik a farkas-populáció. Lényegi lépés, hogy megismerjék a példányok számát és útvonalát, s rájöjjenek, kinek róható fel az egyedek eltűnése. Veress nem győzte hangsúlyozni: a farkas nem támad emberre, és a háziállatok is egyszerűen megvédhetők kerítés vagy őrzőkutyák segítségével.
Csabi, a Budakeszi Vadaspark egyik hiúza
A „farkaskampány” arca Erdei Zsolt „Madár” világbajnok ökölvívó, aki teljes mértékben magáénak vallja a WWF és az ANPI elveit. „Gyermekkorom óta fontos számomra a természet védelme. Az élővilág tisztelete és a fenntartható életmód a mindennapjaimban is megjelenik. Ebben a szellemben nevelem a gyerekeimet is. Ezért boldogan vállaltam, hogy a farkas védelmére irányítsam a figyelmet” - nyilatkozta a sportoló.
Madár már örökbe is fogadta a Budakeszi Vadaspark egyik farkasát, s ha szeretnél csatlakozni a kezdeményezéshez, te is követheted a példáját! Az adományozók a nevelőszülői díszoklevél mellé egy kis plüssfarkast is kapnak, amely a hazai erdők védelmében tett egyéni erőfeszítések szimbólumaként kerülhet a karácsonyfák alá.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
