A tengerek és tengeri ökoszisztémák az éveken át tartó súlyos túlhalászás és elhanyagolás következtében válságos állapotba kerültek. A tengerek fenntartható használatával a folyamat azonban még visszafordítható lenne. Ehhez azonban azonnali és egységes intézkedésekre van szükség a tengerek védelme és a helyreállítás érdekében.
A tengerek helyzetét illetően továbbra is komoly kihívást jelent többek között a túlzott tápanyagterhelés, a víz alatti zajszennyezés, a műanyaghulladék és a szennyezés egyéb típusai, valamint a nem fenntartható halászat – áll az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) a tengerek helyzetéről készített jelentésében.
A jelentés azt mutatja, hogy a tengerek használatával kapcsolatos korábbi és egyes esetekben jelenlegi szokások mára jól érezhető változásokat idéztek elő a tengeri fajok és élőhelyek összetételében, valamint a tengerek általános fizikai és kémiai jellemzőiben. Európa part menti tengerszakaszainak csaknem fele intenzív algásodástól szenved.
Noha a vegyi anyagok használatáról szóló uniós szabályoknak köszönhetően csökkent a szennyező anyagok mennyisége, a legtöbb tengeri faj egyedeiben nőtt a műanyagok és a műanyag kémiai maradékanyagok felhalmozódása.
Az EU közös halászati politikájának köszönhetően az Atlanti-óceán északkeleti részén azonban szinte minden fogás egészséges halállományokból származik. A Földközi-tenger esetében ez azonban még nincs így, ezért itt további erőfeszítésekre van szükség - állapították meg a jelentés készítői.
A szerzők szerint a gyakran évtizedeken át tartó jelentős erőfeszítéseknek, például a szennyező anyagok, az algásodás és a túlhalászás által okozott hatások csökkentésére irányuló lépéseknek köszönhetően egyes területeken már látszanak a tengeri ökoszisztémák helyreállásának jelei.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
