A Kab-hegyen hajlamosak vagyunk átszaladni az Országos Kéktúra nyomvonalán. Pedig különleges helyeket rejt a hegy, amelyek felfedezéséhez kiváló kiindulópont hazánk első, szépen felújított szabadtéri műszaki múzeuma.
Hogy Ajka iparváros volt, azt mindenki tudja. Talán azt is, hogy a város az 1878-ban megindult üveggyártásáról ismert, valamint, hogy a környék bauxitbányászatára alapozva timföldgyártás és alumíniumkohászat is zajlott itt. Az Országos Kéktúra miatt az is köztudott, hogy Európa egyik legnagyobb és hazánk egyetlen mangánérc bányája működött a szomszédos Úrkúton, s hogy ez tárta fel a Csárda-hegy csodálatos őskarsztját. Az ajkai szénbányászat szerintem kevésbé ismert, a Kab-hegy szoknyáján lévő geológiai és kultúrtörténeti érdekességek pedig végképp.
A szabadtéri gépparkban igazi különlegességekre bukkanhatunk, ha van vezetőnk
A szénbányászat műszaki és történeti emlékeit bemutató múzeum kifejezetten érdekes, ahol még a szomszédos Iharkút felhagyott bauxitbányájában 2000-ben megtalált, hazánk első dinoszaurusz maradványainak számító izgalmas leletekről is olvashatunk. Amúgy a Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció honlapját csak ajánlani tudom, nagyon érdekes az egész hazai dínó sztori, érdemes megismerni.
Az Ajkaceratops kozmai Ajka városa és Kozma Károly, az ajkai kőszénbányák nyugalmazott geológusa után kapta nevét
A kőszéntől a dinoszauruszokig
1865-ben Puzdor Gyula földbirtokos nyitotta az első bányatelket Ajkán. Megbízásából Hantken Miksa, korának kiváló geológusa végzett kutatásokat a környéken, aki megállapította, hogy a megtalált, kréta korú szénképződmény bizony alapja lehet a szénbányászatnak. Így kezdődött az egészen 2004-ig tartó kőszénbányászat Ajkán. Az egykori négy bányaterület egyikén, az ajkai szénbányászat 100. évfordulóján, 1965-ben nyílt meg a múzeum, amit azóta is folyamatosan bővítenek, így ma kifejezetten látványos külsővel várja a témától esetleg idegenkedő látogatókat is.
Én például itt értettem meg, hogyan is működött a liftakna, a bányák ikonikus épülete
A múzeum központi elemének a Riethmüller Ármin bányafelügyelőről és igazgatóról elnevezett Ármin szállítóakna megmaradt gépháza, az aknaház, a kis kovácsműhely és az egykori transzformátorház számít. Később létrehozták a szabadtéri gépparkot – ahol láthatjuk azt a csillét is, amelyben az utolsó szénszállítmányt hozták fel 2004-ben - és a múzeum egyik különlegességét, az 54 méter hosszú, bejárható tárót is.
A bemutató táró bejárása során megérthetjük, milyen veszélyes üzem is volt egy szénbánya
Az ásvány- és őslénytani érdekességeket a volt bányamentő állomás szépen felújított épületében ismerhetjük meg. A múzeum tégla épületei, valamint az 1903-ban gyártott, az aknaház liftjét működtető ikerdugattyús gőzgép műemléki védettségűek. A múzeum legutóbbi, 2019-es felújítása során adták át a geológiai foglalkoztató teret, a gyerekeket pedig interaktív elemek várják.
Az a bizonyos utolsó csille
A múzeum is megemlékezik a szénbányászat helyi történetének legsúlyosabb balesetéről, az 1909 januárjában az Ármin szállítóaknában történt súlyos bányakatasztrófáról. A légaknában belobbant bányatűzben 55 csingervölgyi bányász vesztette életét. Láthatjuk a tragédia emléktábláját is, de nem messze az épülettől felkereshetjük az aknát is, ahol mindez történt.
A liftet működtető gép kifejezetten szép!
Víznyelőtől a barlangig: a Kab-hegy közeli és távolabbi látványosságai
A múzeumtól egy kisebb körtúrával felfedezhetjük a környék szép forrásait, valamint a Pokol-lik látványos barlangját. A térképeken is jól látható, hogy a környék forrásokban bővelkedik és pár igazán szép víznyelőt is felfedezhetünk (az állandó vagy időszakos felszíni vízfolyás karsztba történő elnyelődési helye). Ennek oka az, hogy a Kab-hegy vulkanikus borításának peremén állunk, aminek elvégződésével az üledékes kőzetek repedései mentén bugyognak fel a források. A legismertebb közülük a Sárcsi-kút, amely mellett padokkal, asztalokkal és esőbeállóval kiépített pihenőt találunk.
A Pokol-lik (Savanyó Jóska-barlang) sejtelmes torka tátong a bükkök gyökerei között
A hegy barlangjai közül a Pokol-lik bejárata érhető el legkönnyebben. A Bakony hírhedt betyárjai szükségmenedéknek használhatták ezt az üreget is, különösen a források szerint mindössze 159 cm magas Savanyó Jóska. A múzeumtól a város felé haladva, a Csinger-patak mentén láthatjuk a bányásztelepeket, a völgyben vezetett iparvágány mentén kiállított csilléket és egy itt dolgozott gőzmozdonyt is.
De érdemes egy nagyobb kört is menni a Kab-hegyen, felfedezni nemcsak a hegy tetején álló híres kilátót, de a hegy víznyelőit (pl. Tönkölyös-víznyelőt, vagy éppen a nagyon látványos, csapadékos időben vízeséssel rendelkező Macskalikot), vagy éppen a Padragi-sziklák helyenként 30 méteres kőmonstrumait. Ebből az eocén korú fehér kőzetből (mészkő) mállanak ki a népszerű nevén Szent László pénzének hívott, nummulitesz nembeli egysejtűek lencse alakú vázmaradványainak fosszíliái, amiket a mederben és a sziklák környékén is megtalálhatunk. Szintén a hegy déli oldalán találjuk a Bújó-lik tátongó száját, amely egy aktív víznyelőbarlang nyílása is egyben.
A cikk először 2022 januárjában jelent meg.
