Várak között a Bakony peremén – Az uzsai Kecskevár-kilátó

Az ország felfedezésének talán egyik legizgalmasabb része, amikor az ember olyan vidéken találkozik meglepetéssel, amelyet korábban már (szinte) minden irányból körbejárt.

2022. május 26.

Az ország felfedezésének talán egyik legizgalmasabb része, amikor az ember olyan vidéken találkozik meglepetéssel, amelyet korábban már (szinte) minden irányból körbejárt.

A Bakony nyugati szeglete például nem kisebb látványosságokkal büszkélkedhet, mint a tanúhegyekkel díszített Tapolcai-medence, a sasbércek sorozata alkotta Keszthelyi-fennsík vagy éppen Sümeg városa, közepén a pompás várral. Az Országos Kéktúra az említett attrakciók mellett a Tátika-csoportot is érinti, a szépen csengő nevű kistáj keleti határán fekvő Uzsát azonban elkerüli. Pedig a község védett csarabosa mellett van itt még valami, amiért nagyon is érdemes útra kelni.

A Keszthelyi-hegység részét képező Tátika-csoport és a Déli-Bakonyhoz tartozó Sümeg–Tapolcai-hát határán található, mintegy 300 lelket számláló Uzsa község nyugati határában – távol a népszerű hegyektől – Európa egyik legnagyobb bazaltbányája ontja magából az értékes, ellenálló kőzetet. A településközponttól keletre ezzel szemben a természet az úr, ahol az ember kezének nyomát (kis túlzással élve) csak a telepített fenyvesek jelzik.

Itt, pontosabban a 84-es főút melletti, Erdésztelep nevű külterületen indul az a tanösvény, amelynek táblái kimerítő alapossággal mutatják be az élővilágot, valamint az erdő átalakulásának folyamatát. A globális felmelegedés következtében a fenyőerdők egyre ritkulnak és sorvadnak, dúsul az aljnövényzetet, végül pedig az őshonos fafajok lassan újból megjelennek – ezt az évtizedekig tartó folyamatot követhetjük nyomon a mintegy másfél kilométeres séta során, amely az árnyas hegyoldalból a Kecskevár déli fekvésű, napsütötte csúcsáig vezet.

A 293 m magas „hegytetőn” várromot nem, egy egyszerű, mégis egyedi kilátótornyot azonban találunk, amelyet hat éve építtetett a tulajdonos Budapesti Erdőgazdaság Zrt. Ezzel egy időben tanösvényt is kialakítottak. Az alacsonyra növő fák között egy közepesen magas, 12 méteres építmény is elegendő volt, hogy a szélrózsa három irányában is szemügyre vehessük a környező tájat, benne a bevezetőben említett valamennyi helyszínnel.

A szédítő magasságok a térség jellegéből adódóan ugyan hiányoznak, egy különleges időutazást azonban minden további nélkül tehetünk, ugyanis az országban egyedülálló módon öt várat számolhatunk meg a látómezőben. Északnyugaton, a fák között Sümeg látszik, mögötte pedig egy vonalban a két északnyugati tanúhegy, az alacsony Kis-Somlyó és a mögötte emelkedő Ság hegy. Délnyugat felé tiszta időben a Keszthelyi-fennsík peremén álló rezi várat, míg délen, a Balaton kékje előtt a szigligeti várat láthatjuk. Nyugat felé fordulva a 800 éves csobánci vár uralja a tájat, előterében Tapolca 1970-es években épült, emblematikus Y alakú házaival, a legélesebb szeműek pedig az apró hegyesdi várromot is észrevehetik keletre tekintve. A sorból egyedül a legközelebbi erősség, Tátika vára hiányzik, amelyet eltakar egy nála magasabb, névtelen magaslat, amelyet Uzsa bányájának gépszörnyei hosszú évek alatt, nagyobb darabokra robbantva falnak fel.

A tanösvény közvetlenül nem kapcsolódik más jelzett turistautakhoz, de a „hegytető” bármelyik útján keletre indulva pár száz méteren belül elérhető a sárgával jelzett Mária-út, amelyen szinte végig erdőben maradva, 12-12 kilométer megtételével Sümeg vagy Tapolca is elérhető. Aki biztosabb úton maradna, az a tanösvény végétől egy buszmegállónyi távolságra fekvő Uzsán induló piros kereszt jelzést, majd az Országos Kéktúra ösvényét követve Tátika várát is megmászhatja, ugyancsak egy tucat kilométer megtételével.

A cikk a Turista Magazin 2020 októberi számában jelent meg.

Cikkajánló