Képes időutazásunkon most ti is megnézhettek jó néhány várat egykori állapotában és napjainkban.
Ahogy az első részben, a régi fotókat most is a Fortepan oldaláról keresgéltük, hogy elkészíthessük nektek a várak egykori és ma látható változatának képpárjait. A fotókon található csúszka segítségével tudjátok a régi és az új kép közti nézetet váltani.
Bory-vár
A mostani összeállítást kezdjük egy kakukktojással. A nagy múltra visszatekintő várakhoz képest a Bory Jenő szobrászművész és építészmérnök által megálmodott és felhúzott építmény inkább nevezhető műalkotásnak, mint várnak, tulajdonképpen a szerelemnek és a művészetnek állít emléket.
A „csodavár” története 1912-ben kezdődött, ekkor vásárolta meg Bory Jenő a Székesfehérvár melletti Mária-völgyben azt az egyholdnyi területet egy kis présházzal, amit kezdetben csupán lakássá bővítette, hogy a nyári szünetet ott tölthesse családjával. A vár megépítésbe csak az első világháború után kezdett, és 1923-tól haláláig dolgozott rajta, a végeredmény pedig lenyűgöző lett.
Régi fotó: Fortepan / Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ, 1966 – Új fotó: Gulyás Attila
Már az 1966-os képeken is pazar a látvány, de a friss képeken látszik csak igazán a vár elképesztően gyönyörű kinézete. És hogy mi köze a szerelemhez? Bory Jenő elképesztően szerelmes volt feleségébe Komócsin Ilonába, aki maga is alkotó volt.
A várban sok helyen találkozhatunk az Ilonához írt szerelmes versekkel, és a róla mintázott szobrokkal, festményekkel.
Szerencsére a vár végig a család tulajdonában maradt, amit azóta is nagy becsben tartanak, vigyáznak rá, és csinosítgatják.
Régi fotó: Fortepan / Magyar rendőr, 1966 – Új fotó: Gulyás Attila
2020-ban mi is ellátogattunk e különleges várba, ahol Bory Jenő dédunokája vezetett körbe minket. Ebben a cikkünkben sok érdekes történetet és gyönyörű képet láthattok a Bory-várról, és ha tehetitek, nézzétek meg ti is személyesen.
Somoskői vár
Nem lehet teljes ez a válogatás, ha nem szerepel benne a Karancs–Medves-vidék legalább egyik ikonikus vára. A 13. század végén épült, közel négyszög alakú somoskői vár egykor három körbástyával büszkélkedhetett. Ezek közül az egyik maradt meg úgy ahogy, amit az alábbi, 1938-as fotón is láthattok Az 1980-as években végzett felújítás alkalmával került rá tető, így innentől már a ma is ismert formáját mutatja.
Régi fotó: Fortepan / Ferencz Zoltán Zénó, 1938 – Új fotó: Gulyás Attila
Ha belülről is meg szeretnénk nézni a várat, akkor bizony egy határátlépésre is szükség lesz, ugyanis míg Somoskő még Magyarországon van, vára már Szlovákiában. Szerencsére ma már ez mindenféle papír nélkül lehetséges.
Ahogy azt a korábban bemutatott várak esetén is olvashattátok, a somoskői vár tündöklésének is a császári csapatok vetettek véget. 1711-ben felgyújtották, és ettől kezdve katonai szerepe már nem volt, romként tartották számon.
Érdekessége a várnak, hogy itt ismerte meg Balassi Bálint nagy szerelmét, Losonczy Annát, 1578-ban.
A költő a későbbi várvisszafoglalásban is részt vett, 1593-ban ugyanis ott volt a királyi csapatban, amelynek sikerült a várból kiűzni a törököket. Somo
A vár további érdekes történeteit korábbi cikkünkben tudhatjátok meg, amelyben hovatartozásának viszontagságairól is olvashattok.
Léka vára
Maradjunk is az országhatár túloldalán, és repüljünk el Ausztriába. A Kőszegtől 20 percnyi autóútra található Léka vára nemcsak történeti, hanem természeti értékeket is rejt.
Itt nyaral ugyanis Közép-Európa legnagyobb csonkafülűdenevér-kolóniája.
700 nőstény szokott beköltözni az épület padlására, ahol a kicsinyeiket világra hozzák és nevelgetik néhány hónapon keresztül. A vár legrégebbi része, az őrtorony a 13. században épült, majd a későbbi bővítgetések után a 17. században nyerte el végső formáját.
Az alább látható, 1900-ban készült felvételen még teljes pompájában látható, de a 2. világháborút a lékai vár is megsínylette. A tetőszerkezet megsemmisült, a lépcsők járhatatlanná váltak, a romos várépület udvarait benőtte a gaz és a bozót.
Régi fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei, 1990 – Új fotó: Gulyás Attila
A sorsára hagyott lékai várba azonban Paul Anton Keller osztrák író, költő beleszeretett és megvásárolta, hogy feleségével – Margarettel – szépen felújítsák. Az 1968-tól kezdődő munkálatok ideje alatt az író meghalt, így a vár szépítését alapítványi háttérrel és Horváth Jenő, az elektronikaiművek elnökének anyagi támogatásával oldotta meg a felesége.
A végeredmény szemet kápráztató lett, érdemes megnézni kívül és belül.
Léka várában 2019-ben jártunk, amelyről cikk is készült a Turista Magazin 2019-es december-januári számába. A sok érdekesség mellett azt is megtudhatjátok, hogy mi köze volt a várhoz a templomos lovagoknak és Báthory Erzsébet vérgrófnőnek. További szép képeket pedig ebben a galériánkban láthattok.
Rákóczi-vár, Sárospatak
A Rákócziak híres reneszánsz várkastélyának első formáját 1534 és 1542 között kapta meg, Perényi Péter építtette. A vár központja a közel négyzetes alaprajzú, ötszintes Vörös-torony, amit alább is láthattok egy 1930-as és egy friss fotón.
A vár viharos története során komolyan megrongálódott, 1702-ben a császáriak a külső várat felrobbantották és a Vörös-torony egyes részeit megrongálták. 1703-ban pedig leégett a fényes várkastély. A várat a 18-19. században többször is alaposan átépítették.
Régi fotó: Fortepan / Vajkai Aurél, 1930 – Új fotó: Joó Annamária
A Rákócziakhoz első ízben 1616-ban került Lorántffy Zsuzsanna hozományaként, férje ugyanis I. Rákóczi György volt. A pár komoly építkezésekbe kezdett, és ebben az időben épült meg a Lorántffy-loggia is, amely az udvar legértékesebb része a keleti szárnyat és a tornyot összekötő oszlopos-árkádos lépcsővel együtt. Ennek részletét láthatjátok most egy 1923-as felvételen, és egy friss fotón, amelyen már szépen fel van újítva.
Régi fotó: Fortepan, 1923 – Új fotó: Joó Annamária
Ha szeretnétek még több képet látni a várról, akkor nézzétek meg ezt a galériánkat, amelyben egy őszi séta alkalmával járta be kolléganőnk a várat és annak környékét.
Hollókő vára
A legenda szerint hollók építették a várat, akik egy boszorkány fiai voltak, a köveket pedig egy másik vár lebontásából hozták, ahol egy lány raboskodott, akit így próbáltak kiszabadítani.
A valóságban persze teljesen hagyományos módon épült az 1200-as évek végén, a Kacsics nemzetség jóvoltából.
A vár többször gazdát cserélt, és mindenki alakított rajta vagy hozzátett valamit. Ahogy már a korábbi várak esetén is találkozhattunk ilyennel, a hollókői várat 1700 körül lerombolták, kövei nagy részét elhordták. A feltárására és helyreállítására először 1966-ban került sor, nemrég pedig átesett egy komoly állagmegóvó és rekonstrukciós munkálaton, amelyeknek köszönhetően a várban sétálva beleshetünk a 14-15. századi váréletbe, amit hagyományos kiállítások és interaktív elemek is segítenek. Majd 2020-tól újabb rekonstrukciós munkálatokat végeztek rajta, és 2022 nyarán nyitották meg újra a látogatók előtt.
Az alábbi régi képen még egy felújítások előtti állapotot láthatunk és azt, hogy a múlt század emberei is szerettek megpihenni, egy-egy történelmi helyen. A friss képen pedig a már felújított várba igyekeznek a kíváncsi látogatók.
Régi fotó: Fortepan / Tóth Lajos, 1965 – Új fotó: Csanádi Márton
A hollókői vár legendáiról és történetéről itt olvashattok bővebben, a vár építőköveinek valós eredetéről pedig ebben a cikkünkben tudhattok meg mindent.
Kinizsi-vár, Nagyvázsony
A vár elődjét, ami csak udvarház méretű volt, a 14-15. század fordulóján építette a Vezsenyi család. Ennek a helyén Vezsenyi László 1463-64 körül egy másik épületet emeltetett, Vázsonykő várát, ami ma a belső várral azonos. Kinizsi Pál volt az erősség leghíresebb birtoklója, ma az ő nevét viseli. 1473-ban a királytól kapta az épületet, ezt bővítette és építette át, és az ötszintes lakótorony és a nyugati szárny második emelete ekkor készült el.
A vár volt egykor börtön és pálinkaégető is, végül a lakótorony cselédek szállása.
Földrengés és tűzvész is komoly károkat okozott az épületen, de a múlt század közepén nekiálltak a vár rekonstrukciójához és állagmegóvást végeztek rajta. A komolyabb felújításokat és rekonstrukciós munkálatokat 2018-ban kezdték aminek eredményét az alábbi friss képen láthatjátok. A régi fotó 1932-ben készült az akkor még igencsak megviselt Kinizsi-várról.
Régi fotó: Fortepan / Schermann Ákos, 1932 – Új fotó: Farkas Péter
Nagyvázsony környékén több érdekes romot is felkereshettek, ebben a cikkünkben egy remek romtúrát ajánlunk nektek.
Diósgyőri vár
A végére hagytunk egy olyan várat, amelynek rekonstrukciós munkálatai még mindig folynak. Miskolc büszkesége 1933-ban még ilyen szomorú állapotban volt, ahogy azt az alábbi régi képen láthatjátok. Pedig még királyi székhely is volt egykor.
A vár helyén már a honfoglalás idején állt egy földvár, majd a tatárjárás után Ernye bán fia, István nádor építtetett ide egy ovális gyűrűvel övezett, két kerek toronnyal ellátott kővárat. Majd a „Lovagkirály”-ként emlegetett Nagy Lajos 1364-ben itáliai és dél-francia mintára pompás, négysaroktornyos, gótikus várkastélyt építtetett. A korabeli Közép-Európa legnagyobb lovagtermével Diósgyőr vára az ország legszebb és legpompázatosabb erődítménye volt.
Régi fotó: Fortepan / Gyöngyi, 1933 – Új fotó: Pálvölgyi Krisztina
Lajos király halála után Diósgyőr a továbbiakban a királynék javadalma lett, a mohácsi csatavesztésig (1526) hat királyné - köztük Mátyás felesége, Beatrix - jegyajándékba kapott vidéki rezidenciájaként szolgált: ezért is emlegették akkoriban Diósgyőr várát „a királynék jegyruhája”-ként.
A mohácsi csatavesztés után nem sokkal megkezdődött a vár 300 éven át tartó pusztulása, a 19. századi festmények, fotográfiák már csak romokat mutattak.
Az első feltárásra és a rom állapotának konzerválására az 1960-as években került sor, majd 2013-tól megkezdték a vár teljes épületrészeit rekonstruálását. A felújított várat 2014-ben megnyitották a nagyközönség előtt, majd az újabb rekonstrukciós munkák miatt pár éve újra nem látogatható. A fenti friss képen, egy már sokkal szebb diósgyőri vár kukucskál az építési kordonok mögött, és biztosan sokan várják már, hogy végre újra bebarangolhassák a teljes pompájában látható várat.
A cikk először 2023 májusában jelent meg.
