Összeállításunkban olyan hazai kápolnákat gyűjtöttünk össze, amelyeket érdemes egy-egy kiránduláson útba ejteni, és különleges hangulatukkal, környezetükkel még azokat is megérintik, akik nem hívő emberek.
Kápolna a Mátra egyik legszebb panorámájával
A Sár-hegy északi oldalának füves platóján, egy kis dombon, peckesen áll a Szent Anna-kápolna. Az apró építmény zsindelyes fatornya és piros cseréppel fedett teteje már messziről mutatja magát a kopár csúcson. A kádárok védőszentjének nevét viselő kápolna – amely nem véletlen, hiszen a Mátra egyik legjobb bortermelő vidékén járunk – a természettel harmóniában közel 250 éve uralja a hegytetőt.
A hegy északi oldalának dísze a Szent Anna-kápolna
Története a 18. század közepére nyúlik vissza. Az 1760-as években építette báró Bossányi Gáspár az Abasárhoz tartozó kis templomot, melynek gondozói kezdetben a gyöngyösi ferencesek voltak.
A Szent Anna-napi búcsút hivatalosan először 1797-ben tartották meg a kápolnánál.
A környékbeliek azóta is rendszeresen kijárnak július 26-án bűnbánatot gyakorolni. VI. Pius pápa még ugyanebben az évben megadta az engedélyt a búcsújárás és a bűnbocsánati nap ünneplésére, és búcsújáró hellyé nyilvánította.
Kilátás Abasár és az Alföld felé
A Sár-hegy fennsíkszerű platójáról elénk tárul a Mátra déli vidékének teljes körpanorámája, jól láthatjuk a Kékest, a Bükk csúcsait, de a lábunk előtt kinyílik a táj a Mátraalja és az Alföld felé is. A kápolnadomb szép, napsütötte időben kiváló piknikezőhelynek bizonyul.
Emellett a hely erős meditatív-relaxációs hangulattal bír, így tökéletesen alkalmas a lenyugvásra, a tájban való merengésre.
Meglátogatása bátran ajánlható, ha Gyöngyös környéki mátrai kirándulást tervezünk.
A Szent Anna-kápolna gyalogosan elérhető a Mária-úton Abasár, Gyöngyös és Mátrafüred felől. Gépkocsival műúton megközelíthető a 24-es főútról a LEAR gyárig, vagy Abasárról a Szőlőskert úton a hegygerincig (mindkét helyről 10 perc sétára található a kápolna). De Mátrafüredről a Harkály Ház látogató- és oktatóközpont udvaráról induló 7,5 km hosszú Mandula tanösvény is érinti a kápolnát. A Rákóczi-út (43 km túra Gyöngyös és Parádsasvár között) egy részét bejárva, a sárga jelzéseket követve is meghódítható Sár-hegy.
Csendsziget a Bácskában
Csend, hallgatag béke, nyugalomfalva. Földutak keresztezik a termőföldek és szántók barna-zöld mozaikjait. A szerb–magyar határ közelében, Bácskában, Katymár község külterületén járunk. A délvidéki faluban évszázadok óta három nemzetiség él együtt: bunyevácok, németek (svábok) és magyarok.
A kegykápolna a szláv eredetű „Vodica” (vizecske) nevet viseli. Létrejötte szorosan kötődik az itt található forráshoz. A szájhagyomány úgy tartja, hogy egykor Szűz Mária megjelent, és a mezőn eredő forrás vizének innentől csodatévő erőt tulajdonítottak a hívők (helyén utóbb forrásfoglalást, kutat létesítettek).
Vodica-kápolna a tájban, a háttérben Katymár házai tűnnek fel
Mivel a hely csodatévő forrása miatt egyre népszerűbb lett a zarándokok körében, 1883-ban engedélyt kapott a település, hogy a Szent-kút közelében egy kápolnát építtessen, amelyet elkészülte után, 1886-ban fel is szenteltek a Boldogságos Szűz Mennybemenetelének tiszteletére.
A 20. század elejére a környék egyik legfontosabb búcsújáró helyévé vált.
A Vodica-kápolna a 2000-es évek elején teljes külső és belső felújítást kapott
A legutóbbi felújítási munkálatok 2003-ban kezdődtek meg. A kút kitisztítása után a romos kápolna teljes renoválására következett, melyet 2006-ban szenteltek újra fel. 2011-ben a hívek összefogásának és adományainak köszönhetően megszépült a Szent-kút és környezete is. Vallásos érzület és misztikum ide vagy oda, ez a szántók között megbújó dél-alföldi kegyhely erős kisugárzással bír.
Budapestről az M6-oson, majd Baján keresztül az 55-ös főúton Csávolynál déli irányban, Bácsbokod, Bácsborsód felé Katymárig. A község külterületén, az utolsó házakat elhagyva, alig negyedórányi gyalogútra a település nyugati szélétől, a Kövesmajor felé vezető földút mentén, szántóföldek között találjuk a Vodica-kápolnát és Szent-kutat.
Bájos kék kápolna őrködik a szekszárdi szőlődombok fölött
Aki autózott már az 56-os útról leágazó, decsi szőlődombok között kanyargó, Szálka felé vezető mellékúton, biztosan felfigyelt a Görögszó feletti magaslaton álló kecses kis kápolnára. Nem lehet nem észrevenni a tornyos, kék-fehér színű építményt, amely már messziről hívogat.
A 19. század végén épült Mausz-kápolna műemléki védettséget élvez
Az út melletti dombtető legszebb kilátást adó pontján áll az egyhajós Mayer- vagy más néven Mausz-kápolna. Bejárati kapuja felett látható építésének dátuma és az építtetők nevei: Michael és Anna Mayer, 1891.
Nyugati homlokzatát takaros torony díszíti, szentélye sokszögzáródású.
A historizáló stílusú kápolna nevét a bibliai Emmausz faluról, illetve a hozzá kapcsolódó Emmausz-járásról kapta. E népszokás szerint a hívek hagyományosan húsvéthétfőn a kápolnához sétáltak fel Szálkáról, hogy megemlékezzenek az emmauszi tanítványok és Jézus útjáról.
Az épület nyugati homlokzatán karcsú torony magasodik, melyet féloromzatok támasztanak meg, ezek végén pillérre állított váza adja a díszítést
A 20. század második felére a kápolna teljesen használaton kívülre került, és pusztulásnak indult, majd romossá vált. 1993-ban helyreállították, és a 2000-es években átesett némi ráncfelvarráson. Az épület „jól tartja magát”, de néhol kicsit már kopottas, bejáratának fa ajtaján, homlokzatán és falain, ablakkeretein már meglátszik a felújítás óta eltelt idő.
Amit itt látunk, az minden évszakban magával ragadó.
A kápolna környezetéből remek kilátás nyílik a Sárközre, és a panorámát a Duna távoli szalagja szegélyezi.
Bejáratánál egy igazi famatuzsálem magasodik, amellyel együtt több mint 130 éve ékszerként díszítik a dombtetőt.
Az 56-os főútról letérve a Szálka felé vezető út mentén a Görögszó dűlő feletti dombtetőn áll a kápolna. Sokan Szálka községhez kötik, ám közigazgatásilag Decshez tartozik. Autóval is egyszerűen elérhető Szekszárd felől. Parkolóhely található a kápolna közvetlen közelében. Busszal Szálka, Hegytető megállónál érdemes leszállni. Gyalogtúrával a zöld sáv jelzést követve juthatunk el a Mausz-kápolnához.
Hamarosan megújulhat a romos pusztaszikszói kápolna
Aki szereti a nyugodt helyeket és a magára hagyott épületek melankolikus romantikáját, annak a pusztaszikszói Szent Vendel-kápolna Füzesabony határában az egyik kedvence lesz.
A kis kápolna már évtizedek óta elhagyatott.
Belseje teljesen üres, falai kopottak, padlója föld, ajtaja nincs, csak a szél jár benne. A földön egyszerű fakereszt, körülötte néhány gyertyacsonk és mécses utal arra, hogy valakik járnak ide emlékezni. Az épület pusztulásnak indult, romos, de mégsem nyomasztó.
Az épület tetőgerincén, a bejárat fölött zsindelyborítású kis huszártorony emelkedik
Sajátos történelmi múltra tekint vissza. Egy 1810-es forrás szerint a kápolnát Barkóczy Ferenc egri püspök építette Szent Vendel, a pásztorok védőszentjének tiszteletére, feltehetőleg a 18. század közepén. Az épületet egy középkori templom alapjaira emelték, és köveit is felhasználták az új isten háza építésénél.
A kápolna az egykori érseki szikszópusztai majorsághoz tartozott. A keletre néző szentélyt félkupolával fedett, ívelt, félköríves falmélyedésben hozták létre. A főhajó északi és déli oldalán egy-egy mellékteret alakítottak ki, melyekben balra a sekrestye, jobbra pedig az oratórium kaphatott helyet.
A 19. század folyamán a kápolna leégett, 1844-ben a püspökség megbízásából Dudás József egri kőművesmester állította helyre.
A műemléki védettségű épület berendezései, oltárképei 1945 után elpusztultak, lassan tégláiba ízesült a zord idő
Az épület egyhajós, íves szentélyzáródású, kontyolt nyeregtetős, melynek főbejárata fölött, a boltíves főpárkány alatt felújított Barkóczy-címer található.
Utoljára 1995-ben végeztek az építményen állagmegóvó munkákat, ekkor kapott palatetőt. Azóta folyamatosan pusztul, immáron negyed évszázada áll magára hagyatottan a pusztában.
És csendes magányában várja, hogy felújítsák, amire a közeljövőben nagy esélye lehet.
A műemléki épület külső felújítására ugyanis 15 millió forintot nyert el a helyi egyházközség. A munkálatok hamarosan megkezdődhetnek. Az épület homlokzatának rendbe tételén túl a tervek között szerepel a kápolna megközelíthetőségének megfelelő kialakítása is.
A 33-as és a 3-as főút csomópontjánál található. Füzesabony határában a körforgalom után lehet lemenni a kápolnához, egészen pontosan a 3-as számú főúttól, a MOL benzinkúttól lehajtva vezet be egy földút, ahonnan gyalogolni kell kb. 400-500 métert a szántóföldek mellett. Illetve autóval is lehetséges a megközelítés, de az odavezető földút rossz minősége miatt, illetve esős időszak után nem igazán érdemes.
