Varázslatos táj tele kuriózumokkal – Gánti-medence

A Vértes-fennsík déli lábánál megbúvó Gánti-medence hazánk legkisebb területű kistája, amely száz csodáján túl csupán egyetlen kis falunak ad otthont. A mindössze 900 lelket számláló, német nemzetiségi kisközség neve Gánt, ami a kutatók szerint hajdanán Gan nevű személy birtokában volt, és innen ered a helynév, de állítólag jelenthet „sziklagörgeteget” is a régies, középfelnémet nyelvjárásban. Utóbbi tézisnek alapjául szolgálhat a falu tövében emelkedő dolomit-sziklataréjok, melyek jellegzetes leszakadásokkal magasodnak a szalagtelkes kis település fölé.

A dombokkal, hegyekkel és erdőkkel körbevett Gánton komoly hagyománya van a természetjárásnak, illetve a vendégvárásnak. A falun áthalad többek között az Országos Kéktúra is, aminek bélyegzőjét az egész évben nyitva tartó Vértes Vendéglő és Fogadó bejáratánál találjuk, ami a környék egyik legszínvonalasabb egyben legbarátságosabb vendéglátóhelye. De találunk itt igényes turistaházat, továbbá magánszállásokat is, melyek mind-mind azt jelzik, hogy a Vértes ezen szeglete sok kirándulni és pihenni vágyót vonz erre a csöndes és meghitt vidékre.

De miért is különb ez a környék a hegység más részeitől, miért csenghet ismerősen azok számára is Gánt neve, akik még nem fedezték fel maguknak a Vértest. Ehhez a hírnévhez nagyban hozzájárult a helyi bauxitbányászat, ami napjainkra szemet gyönyörködtető tájsebeket hagyott hátra. Első hallásra ellentmondásosnak tűnhet ez a kijelentés, ám ha ellátogatunk a falu határában fekvő egykori külszíni fejtésekhez, minden érthetővé válik számunkra. Az ember tájromboló tevékenysége nem minden esetben fest nyomasztó képet, itt ugyanis lenyűgöző látványban lesz részünk, amit a legtöbben csak marsbéli tájként szoktak leírni.

A bauxit keletkezéséhez trópusi éghajlatra van szükség. A Dunántúl aljzatát képező kőzetlemez-töredék sok millió évvel ezelőtt trópusi területen helyezkedett el, csak a későbbiekben sodródott a mai helyére. A Dunántúli-középhegység bauxittelepei általában karsztos kőzetek mélyedéseiben, töbreiben estek csapdába, ahová folyóvíz szállítómunkájának köszönhetően kerültek. Az évmilliók alatt betemetődtek, majd a közelmúlt bányászata hozta újra felszíne.

Hazánkban léteznek más földöntúli hangulatot árasztó helyek is, de kétségtelenül a gánti az egyik legnagyobb külszíni fejtés, ami a turisták kedvenc fotótémája. Lenyűgöző és magával ragadó látványa annak ellenére is természetesnek hat, hogy tudjuk, mindez a sokévi bányászat következménye. A bányák felfedezésében a Bauxitföldtani Park tanösvénye és a Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum segít, ami április 1. és október 31. között 10:00-től 17:00 óráig fogadja a látogatókat, de indulás előtt mindig érdemes tájékozódni a nyitvatartásról.

Egy gánti kirándulás alkalmával érdemes felkapaszkodni a település déli határában húzódó sziklás magaslatra, ahol a Kitelepítési és Bauxitbányászati Emlékhelytől pompás kilátás tárul elénk Gántra, illetve a Vértes hosszan elnyúló fennsíkjára. Sajnos az itt felállított, korábban messziről is jól látszó fehérlő kőkereszt napjainkban a földön heverve várja felújítását, de mindettől függetlenül egy hívogatóan szép falu és egy rendezett táj összképe tárul elénk.

Miután a bagoly-hegyi bányában kialakított Bauxitföldtani Park tanösvényét végigjárva betekintést nyertünk a környék geológiai múltjába, s megtudtuk, miként jött létre a gánti vörös és sárgásvörös bauxit, továbbá kitekintettünk egy panorámás magaslatról, érdemes Gánttól kicsit távolabbi látnivalókat is felkeresni, illetve jobban megismerni a Vértes természeti és történelmi értékeit.

A falutól alig két kilométerre északnyugati irányban, az Országos Kéktúra Csókakőre vezető ösvényét követve hangulatos piknikezőhelyet, valamint tőszomszédságában egy barlangnak is otthont adó panorámás magaslatot találunk. A padokkal, tűzrakóval ellátott pihenőhely esőbeállóval is bír, ami csak tovább fokozza egy baráti társaság vagy egy családi táborozás erdei kényelmét.

Miközben elérjük ezt a helyet, a hegység fő tömegét adó triász dolomit egyre magasodó sasbércekkel vesz minket körül. A piknikezőhely felett is egy ilyen sziklás kilátópont található, melynek oldalában bújik meg (jelenlegi ismereteink szerint) a Vértes második leghosszabb barlangjának bejárata. Ez a 149 méter hosszú Gánti-barlang, amit a turistatérképek is feltüntetnek. Cseppkőképződményekkel is díszített járatait csak engedéllyel látogathatjuk, ennek érdekében ráccsal védik az illetéktelenektől, ami egyszerre szolgája a látványos képződményeket, az itt telelő hétféle denevérfajt, valamint az emberek biztonságát. Bár a barlang le van zárva, a pár méteres előterét bárki megcsodálhatja, illetve kicsit be is leshet a hegy gyomrába.

Ha tovább haladunk az egyre szűkülő, kezdetben sztyepprétekkel később bokorerdőkkel, feljebb érve pedig már mészkedvelő tölgyesekkel borított völgyfalak között, egy szinte nyomtalanul eltűnt szellemfaluhoz érünk, aminek vérfagyasztó történetét minden környékbéli jól ismeri. Erre a szomorú helyre a kék sávjelzésről leágazó kék kör jelzéseken juthatunk el, melyek egészen a Vörösmarty-forrásig vezetnek.

Csupán egy kis temető néhány keresztje, valamint egy épphogy felismerhető épület maradványai hirdetik az egykori Kápolnapuszta létezését. Napjainkra ez az épület – amit 1958-tól a 90-es évekig a Fejér megyei tanács idegenforgalmi hivatala turistaházként használt – már teljesen menthetetlen. Az egykoron 16 házat számláló kis sváb település utolsó lakosát 1979-ben még éppen filmre tudta venni Rockenbauer Pál híres országjáró sorozata, de egy évvel később Kápolnapuszta végleg elnéptelenedett, házait pedig eldózerolták.

A Másfélmillió lépés Magyarországon című ismeretterjesztő sorozatban több mindenről is szó esik a kis faluval kapcsolatban, de a település életét megpecsételő véres eseményről semmi. Akkoriban erről még nem lehetett beszélni. A gántiak viszont napjainkban sem felejtették el, hogy mi történt itt 1945. március 16-án.

Gánt környékén nem csupán a gyaloglás jelenthet kikapcsolódást. A nem túl nagy szintemelkedések és a hegységet keresztül-kasul átszelő úthálózat lehetővé teszik a kényelmes bringatúrázást is, aminek keretében a kápolnájáról (valamint hamarosan új turistaházáról is) ismert Kőhányáspusztára, a festői szépségű Vérteskozmára, a romos váráról ismeretes Várgesztesre, vagy a sokkal mutatósabb erősséggel bíró Csókakőre is ellátogathatunk. A Gánthoz közeli Csákvár határában tavasszal kihagyhatatlan kikeleti tanösvénytúrát tehetünk, ettől nem messze pedig az Esterházy-barlang egyedi járataiba is benézhetünk. Ezzel még közel sem soroltuk fel az összes látnivalót és helyi nevezetességet, érdemes ezért egy nagyobb túra előtt térkép böngészésbe kezdeni, mert rengeteg pompás helyszín és érdekesség várja a Gánt környékén túrázókat.