Városi séta az erdőben

A főváros legnépszerűbb kirándulóhelyén, a Normafán vagyunk, innen indul a Beyond Budapest vadonatúj városi sétája, ami csak részben városi, hisz jórészt az erdőben vezet. A Normafa, a János-hegy és a Szépjuhászné környékét nagyon sokan ismerik és szeretik. Kíváncsi voltam, vajon mi újat lehet elmondani ezekről a klasszikus budapesti kirándulóhelyekről.

Gyönyörű táj, ezernyi történet

Vasárnap délelőtt tíz óra van, de a Normafánál már most sokan vannak. Futók, kutyasétáltatók haladnak öntudatosan a jól bejáratott útvonalaikon, kisgyerekes családok igyekeznek a játszóterek felé. Fáradt szemű szülők próbálják rendszabályozni energiától kicsattanó gyerekeiket, akiket a hétköznapokon, reggelente alig lehet kiszedni az ágyból, hétvégén persze, már hajnal hatkor ébren kukorékolnak.

A Normafa közönségéből a mi kis csapatunk némiképp kilóg, mi nem sportolni jöttünk, nem csak a természet szépségeit és a napsütést élvezzük, de a táj történetéről is szeretnénk minél többet megtudni. Mesélnivaló pedig akad bőven. Tamás Bálint a túra vezetője is végigbeszéli a közel 3,5 órás sétát. Persze rutinos ebben, főállású idegenvezető. A járvány azonban most az ő életét is fenekestül felforgatta. A külföldi turisták elmaradtak, így Bálint célcsoportot váltott, és most a hazai tájakon, hazai vendégeket kalauzol.

Két látnivaló között sétálva, erről is beszélgetünk. Mint mondja, mindenki megpróbálja valahogy átvészelni ezt az időszakot, de nem egyszerű. Sokan teljesen más területen próbálkoznak, az ismerősei közül többen irodai ügyintézőként tudtak elhelyezkedni, de olyan is van, aki benzinkutasnak vagy postásnak állt.

Normafa a Margitszigeten

Túránkat az egyik legszebb és legismertebb fővárosi panorámával kezdjük, de ezúttal nem csak csodáljuk azt, megpróbálunk többet is belelátni az előttünk elterülő tájba. Bálint a középkori, királyi vadaskertről mesél, amelyet együtt próbálunk innen távolról behatárolni. Itt kerül először szóba Mátyás király, de nem utoljára, hamarosan Szép Ilona történetét is felelevenítjük.

Az idős bükk történetét és a Normafa név eredetét sokan ismerik, de a főszereplő, Schodelné Klein Rozália életének későbbi alakulását valószínűleg kevesebben. Az operaénekesnő karrierje szempontjából egy titkos szerelmi kaland fordulópontnak bizonyult. Emiatt ugyanis rengeteg támadást kapott, amelyek elől külföldre menekült. Nemzetközi turnéra indult és meg sem állt a londoni Covent Garden színpadáig. Úgy tartják, ő volt az első nemzetközileg is elismert magyar operaénekes.

Az eredeti bükk 1927-ben egy villámcsapást követően elpusztult, a ma is itt álló fát, a korábbi helyén, 1962-ben ültették. A legendás bükk törzsét szerették volna megőrizni, és a muzeológusok azt találták ki, hogy a fa maradványait a margitszigeti artézi forrás medencéjében helyezik el, remélve, hogy a rárakódó mészköves bevonat konzerválja a törzset. Időközben azonban mindenki megfeledkeztek róla, a fára rakódó vastag mészbevonat odakötötte azt a medence falához, és állítólag ma is ott van. (Én még nem láttam, de hamarosan utánjárok.)

Natália nővér látomása

A klasszikus útvonalat követve ezután az Anna-rét felé haladunk tovább. Az Anna-kápolnánál, miután egy csapat downhilles elöl szétszaladtunk a szélrózsa minden irányába, próbáljuk újra felvenni a fonalat, mert Bálint ismét egy érdekes történetről mesél.

Az Anna-rét szélén álló piciny Szent Anna-kápolna elődje 1825 és 1830 között épült, és gyorsan népszerű zarándokhellyé vált. Az eredeti épületet 1952-ben lerombolták, helyén, évtizedekkel később, civil összefogással épült fel a mostani kápolna. Mellette azonban, egy isteni kinyilatkoztatás nyomán, már a 30-as évek óta kellene állnia egy másik, jóval nagyobb kápolnának.

A Felvidéken született apácának, Natália nővérnek a 30-as években több látomása volt. Ezek révén Jézus Krisztus és Szűz Mária egy Magyarországról kiinduló engesztelő mozgalom megindítását kérte, amely világméretűvé válva békét hoz majd az emberiségnek. Az engesztelő mozgalom megindítása mellett azt kérték, hogy épüljön a Szent Anna réten egy kápolna, amelynek helyét is pontosan megjelölte Jézus a látomásokban.

A 40-es években majdnem el is kezdték az építését, de a háború közbeszólt.

A Normafa projekt kapcsán néhány éve újra szóba került a kápolna megépítése, akkor egy meglehetősen nagy, 15 méter magas templomról volt szó, 2019-re azonban a tervek már csak egy tájba illő, kis, szabadtéri miséző-és emlékhelyről szóltak. A pályázatra beérkezett nyertes tervekről az UrbanistaBlog 2019-es cikkében lehet bővebben olvasni. Hogy ezek valamelyikéből végül lesz-e valami, az még a jövő zenéje.

Páros-János esetleg Zitye-Zötty?

Utunk során útba ejtjük a gyermekvasút Virágvölgyi állomását, ahol a római lovak hátsó felétől, a vasúton át az atomreaktorokig, sok minden szóba kerül, és végszóra még egy szerelvény is befut.

A Libegőnél, amely idén ünnepelte 50. születésnapját, szavazunk a korabeli névadó pályázat jelöltjeire, és megállapítjuk, elődeink jól döntöttek, amikor a sok-sok név közül a Libegőt választották.

A Zugligetből a János-hegyre vezető kábelvasút terve először a 30-as években merült fel, és sokak tetszését el is nyerte. Akkoriban ugyanis a János-hegyre minimum másfél órát kellett gyalogolni vagy a zugligeti villamostól vagy a fogaskerekűtől. A tervek azonban évtizedekig csak tervek maradtak, végül 1970. augusztus 19-én adták át az elkészült kötélpályát, ami 1040 méter távolságot és 262 méter szintkülönbséget hidal át.

A közlekedési eszközt kezdetben csak zugligeti vagy János-hegyi kötélpályaként emlegették, majd meghirdetettek egy névpályázatot, amelyre mintegy tízezer javaslat érkezett. Ebből választották ki aztán a Libegő nevet, amely olyan jelölteket előzött meg, mint a Páros-János, a Jánoshegyi Zümmögő vagy a Zitye-Zötty.

De mit keres itt Columbo felügyelő?

A János-hegyen a szokásos, hétvégi hangulat fogad bennünket. A kilátóban maszkban járunk körbe-körbe, a panoráma viszont így is, most is gyönyörű és megunhatatlan.

Gyerekként én is a Sisi-sorozat rajongói közé tartoztam, így, ha Erzsébet királynő szóló történeket hallok, mindig Romy Schneidert látom magam előtt. Bálint is mesél a királyné katonás napirendjéről, Andrássy Gyulához fűződő kapcsolatáról és Peter Falkról. De álljunk csak meg, hogy jön ide Columbo felügyelő?

Vannak olyan feltételezések, amelyek szerint Peter Falk, a felügyelőt játszó színész Falk Miksa dédunokája. Ezt azonban, bármilyen jól is hangzik, sajnos, semmi nem támasztja alá, bár a színésznek valóban voltak magyar bevándorlók az ősei között.

Falk Miksának viszont tényleg van köze Erzsébet királynéhoz. A két nyelven publikáló újságíró, politikus ugyanis magyarul tanította a királynét és közben megismertette őt a magyar kultúrával és történelemmel is. Sisi egyébként háromszor járt a János-hegyen, és állítólag azt mondta, ennél szebb panoráma, a világon nincs sehol.

A túra tervezett 2,5 óráján már rég túl vagyunk, mert annyi a jó történet, amiről mesélni lehet, célállomásunkig, a Szépjuhásznéig azonban még egy kicsit sétálni kell. Nem is mondok el már több sztorit, hisz amúgy is, mennyivel jobb az őszi napsütésben, egy erdei sétán hallgatni ezeket az érdekes történeteket.