Vártúrák a Zemplénben

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy hazánk északkeleti szeglete tele van csodákkal. Vadregényes erdői, mesébe illő bércei, romantikus falvai és pazar történelmi emlékei olyan megkapó egyveleget alkotnak, amelyet minden bakancsos örökre a szívébe zár. Mindezen élmények keretbe foglalásához van egy kiváló túratematikánk.

Szöveg:
Fotó:
Magócsi Márton
2024. július 22.

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy hazánk északkeleti szeglete tele van csodákkal. Vadregényes erdői, mesébe illő bércei, romantikus falvai és pazar történelmi emlékei olyan megkapó egyveleget alkotnak, amelyet minden bakancsos örökre a szívébe zár. Mindezen élmények keretbe foglalásához van egy kiváló túratematikánk.

Korábban már több, várakkal foglalkozó túramozgalmat is bemutattunk, de a Várak a Zemplénben az eddigieknél is látványosabb és változatosabb jelvényszerzést ígér. Aki ismeri a Szádeczky-Kardoss Géza által kiírt tematikákat, az tudja, hogy egy adott tájegység várainak felkeresésével nem csupán eldugott és látványos történelmi helyeket ismerhetünk meg, de egy adott vidék igazi felfedezőivé is válunk. Nincs ez másként ezzel a zempléni kalanddal sem, amely 32 megjelölt helyszínével nem mindennapi kódgyűjtögetésre invitál.

Kihagyhatatlan várélmények

Viharos évszázadaink során hazánk legtöbb középkori erőssége rommá vált. Szerencsére az elmúlt évtizedekben számos várromot megmentettek a végső pusztulástól, több helyen pedig nem csupán állagmegóvást végeztek a történelmi falakon, hanem részleges vagy akár teljes körű renoválásba kezdtek. Az egykori Zemplén vármegye mai Magyarországra eső területén erre több példát is találunk, ráadásul igazán lenyűgözőeket.

Nem véletlenül kezdjük Füzér várával a felsorolást. A meredek vulkáni hegykúpon álló erősség alighanem hazánk egyik legszebb környezetben fekvő történelmi építménye, amelynek közelmúltban felújított falai már messziről fehérlenek.

A festményt idéző látvány csak a kezdet. A falu fölé magasodó sziklalépcsőkön felkapaszkodva egy régi-új várba csöppenünk, ahol a kilátás már önmagában lenyűgöző élményt nyújt, de a páratlan hatáshoz hozzátartoznak a múlt megidézésének teret adó, a turisták tetszését általában elnyerő, de szakmai körökben vitákat kiváltó, rekonstruált falak is.

2016-ra felépült az alsó vár, a felső vár várkápolnája, illetve a palotaszárnyat és alsó bástyát is visszaépítették. Az itt berendezett kiállítások méltó módon regélnek a várról és a Szent Koronáról, amelyet Perényi Péter koronaőr a mohácsi vész után ide menekített, valamint egykori híres birtokosairól is, mint például a „csejtei szörnyként” emlegetett Báthory Erzsébetről, aki a népnyelv szerint szépsége megőrzése érdekében szűz lányok vérében fürdött. Erre persze a történelmi kutatások semmiféle bizonyítékot nem találtak, ellenben a vár régészeti és levéltári feltárása során rengeteg értékes lelet és információ került elő.

Híres lakója volt egy másik, szintén szépen felújított zempléni erősségnek, Regéc 13. század óta álló várának is. Itt élte ugyanis gyermekkorának első éveit II. Rákóczi Ferenc, akinek édesanyja, Zrínyi Ilona 1677-ben – férje halálát követően – székhelyének tette meg Regécet. Nem sokkal később (1686-ban) a várat a császári erők lerombolták, és hadi jelentősége örökre megszűnt. Köveit a helyi lakosok az évszázadok során elhordták, míg végül alig maradt valami a 639 méter magas, panorámás hegykúp erődítményéből.

A hamvaiból kezdett újjáépülni a vár a 2000-es évek elején, ahol azóta már az öregtorony és a reneszánsz palotaszárny is látogatható.

A csodás hegyek és elbűvölő kis falvak (Regéc, Mogyoróska, Háromhuta) tarkította miliő a Zempléni-hegység egyik legmeghittebb részét tárja elénk.

A hegység nyugati peremén egy pazar látványt nyújtó, romantikus lovagvár magasodik a Hernád völgye fölé. Boldogkő sziklára épült vára az egyik legjobb állapotban fennmaradt középkori erősségünk, ahol rendszeresen lovagi bemutatókkal és jelmezes tárlatvezetésekkel szórakoztatják a látogatókat.

Boldogkő várának egyik legnépszerűbb fotótémája a híres Oroszlán-sziklára vezető gyilokjáró, de az egyedi perspektívát engedő várrészlet csak egy a vár által nyújtott számos vizuális élményt közül.

A történelmet hagyományosan és interaktív módon bemutató tárlatok mellett itt találjuk Közép-Európa legnagyobb ólomkatona-kiállítását is. E történelmi falak egyik híres vendége volt Balassi Bálint, aki a hagyomány szerint néhány bordalát itt vetette papírra, többek között a Borivóknak való című versét. Az épület egyébként másokat is megihletett: Szabó Dezső elbeszélést írt róla, Vécsey Jenő pedig szimfonikus költeményt.

Sárospatak három várkódot is tartogat a jelvényszerzőknek. Természetesen a Palóczy-várkastély és a városfal mellett a legizgalmasabb történelmi emléket a Rákóczi-vár jelenti: a szemet gyönyörködtető épületegyüttes bejárására érdemes több időt rászánni.

Az építészeti szempontból is különleges, reneszánsz, barokk és romantikus stílusjegyeket is magán viselő vár a Rákóczi-szabadságharc alatt a kuruc mozgalmak központja volt.

Ma a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma található benne, ahol a névadó családon kívül még számos érdekességet láthatunk, illetve többek között a hegyaljai borászattal, szőlészettel ismerkedhetünk meg.

A Zempléni-hegység délnyugati szegletében találjuk a Hegyalja kapujának számító Szerencs városát, amelynek központjában festői parkkal övezett, késő reneszánsz stílusú, impozáns erősség áll. Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfiatalabb, a környéket egykoron birtokló Rákócziakról elnevezett vára a 16. században épült. Falai közt működik a Zempléni Múzeum, amely számos tárlattal mutatja be a környék és Szerencs város történelmét, emellett pedig egy színes, nemzetközi hírű képeslevelezőlap-gyűjteménynek, valamint időszakos kiállításoknak is otthont ad. Az épületben nem mellesleg egy hotel is üzemel, amely adott esetben még komplexebbé teheti a szerencsi várélményünket. Szerencsen két további erődítményt ismerhetünk meg: a város északi részén, az Aranka-hegy oldalában húzódó, rejtélyes földsáncot, illetve a belvárosban található református templom erődfalát.

Romok a vadregényes zempléni erdőkben

Ez idáig jórészt csak a településeken vagy azok közelében található erősségekkel foglalkoztunk. Most következzenek a túramozgalom sava-borsát adó terepi helyszínek, amelyek a Zempléni-hegység mélyrehatóbb felfedezését ígérik. Ehhez pedig már elengedhetetlen kellék a bakancs és a térkép.

A hegységet átszelő, piros jelzésű Rákóczi-út Regécet és Telkibányát összekötő szakasza több látnivalót is tartogat. Többek között pár méteres letéréssel megcsodálhatjuk a Sólyom-kő panorámás sziklatornyát, de egy nagyobb leágazással a borsó-hegyi repülőgép-szerencsétlenség helyszínét is felkereshetjük, mielőtt elérjük az Amadévár csekély romjait és fenséges szikláit.

Ezt a várat hajdanán Magyarország egyik leghatalmasabb nemese, Aba Amadé építtette a 13. században, akinek több erőssége is volt, de ez szolgált udvarhelyéül.

A környék kiskirályaként több uralkodóval is szembekerült, akik közül IV. László 1281-ben, Vencel magyar király pedig 1304-ben meg is ostromolta a várat, de azt egyiküknek sem sikerült bevennie. Aba Amadét végül kassai polgárok tették el láb alól 1311-ben. Fiai viszont továbbra sem akartak behódolni a királynak, aki ez idő tájt Károly Róbert volt. Az Amadé család végül vereséget szenvedett a rozgonyi csatában, és a hat fivér közül ketten is odavesztek. Az elfogott négy testvérre kivégzés várt, az Amadék várát pedig bevették, így végül a király tulajdonába került. A török időkre jelentéktelenné vált épületet pusztulni hagyták, napjainkra már csak kevés maradt meg belőle.

A meseszép környezetben fekvő Komlóska határában jelzett turistaösvényen érhetjük el a hajdanán két kerek kőtoronnyal bíró Solymos várát, amelyet ma Pusztavárként emlegetnek. Az utóbbi elnevezés sokat elárul jelenlegi állapotáról: az idő gyakorlatilag a földdel tette egyenlővé a falait, amelyek közeléből fantasztikus panoráma tárul elénk.

Zempléni expedíciónk Sátoraljaújhely pompás Sátoros-hegyeire is elvezet. A jó néhány programot tartogató, bámulatos hegykúpok egyikén középkori nyomokra bukkanhatunk, amelyek gótikus és reneszánsz kőfaragványokkal hívják fel magukra a figyelmet. A 334 méter magas, meredek Várhegy bástyaként áll őrt a hegyvilág és az Alföld határán, a környék jellegzetes magaslataira és a síkságra egyaránt pompás kilátást engedve.

Kastélyok és templomerődök

Védelmi funkcióval kastélyok és templomok is bírtak. A Zempléni-hegységben ilyen a kékedi Melczer-kastély, amelynek gótikus alapfalait később olaszbástyás lakrészekkel bővítettek ki. Napjainkban sajnos csak kívülről csodálhatjuk meg az egyébként szépen felújított épületet. Ugyanez mondható el a Szerencstől északra található Golop 1590-ben reneszánsz stílusban épített, emeletes, két átellenes saroktoronnyal ellátott, régi Vay-kastélyáról is, amelyet szintén érint a jelvényszerző túra. Golop szomszédságában találjuk Kossuth Lajos szülőfaluját, Monokot, a településen belül pedig a listánkon szereplő felújított, de jelenleg nem látogatható Monaky-kastélyt.

A településtől 2 kilométerre délnyugatra húzódik a hangulatos Ingvár-tó, amely ugyan elsősorban a horgászoknak nyújt élményt, de a hely nevéből sejthetjük, hogy a várvadászoknak is van mit keresniük errefelé. S valóban, a tó déli partján emelkedő, 223 méteres dombon hajdanán vár állott. Ennek azonban már csak a sáncait lehet felfedezni. A többi terepi pontunkhoz hasonlóan ennek az erősségnek az igazolókódját is egy fára rögzítették.

A középkorban sokszor masszív, lőréses falakkal vették körbe a templomokat. Szép példája ennek a szerencsi református templom, illetve a hejcei római katolikus templom terméskőből rakott erődfala, de az aranybányászatáról és festői környezetéről híres Telkibánya templomdombján is találunk fal-, illetve sáncmaradványokat.

Elfeledett sáncok nyomában

A felfedezőkedvű természetjárók alighanem a nyomokban fellelhető vársáncok keresésében fogják megtalálni az igazi túrakalandot. Ennek megéléséhez a GPS használata vagy a jó tájékozódási képesség elengedhetetlen, továbbá esetenként kitartás is szükségeltetik a hajdani védvonalak és kódok megleléséhez.

A Zempléni-hegység déli részén, 300-400 méter magas hegyeinek tetején több eldugott vár-, illetve sáncmaradványra bukkanhatunk.

Tállya és Erdőbénye között négy hajdani erősség bújik meg a csendes és magával ragadó, hegyes-völgyes erdőtájban, amelyet erdészeti utakon és turistajelzés nélküli ösvényeken fedezhetünk fel. Ettől a régiótól jó pár kilométerrel északabbra, Vágáshuta közelében a Jakabvár őskori földvársáncait is hasonló módon kell keresni. Bodrogkisfalud várhelyének vagy a füzéri Őr-hegy hajdani erősségének megtalálásában már könnyebb dolgunk van, Abaújvár Árpád-kori földsáncát pedig szinte nem is kell keresni a térképen, hiszen az a településen belül könnyen megtalálható.

Váras tematikánk felsorolása nem teljes, a hely hiánya miatt pedig csak hangulatfoltokat festhettünk a várakról és a több tekintetben is vonzó Zempléni-hegységről. Bízunk benne, hogy így is sikerült kedvet adnunk egy igazi élménygyűjtögetéshez, amely további felfedezőutakra és az ország megismerésére sarkallja a táj, a természet és a kultúra iránt érdeklődőket.

Infók a jelvényszerzéshez

A várakat bárki gyalogosan, kerékpárral, síelve vagy lóháton, tetszőleges irányból és sorrendben, illetve időkorlát nélkül keresheti fel. A Várak a Zemplénben igazolófüzetében pontos leírást találunk az adott helyszínekről és az odajutásról. A jelvény megszerzéséhez a váraknál kihelyezett kis táblák három pontból álló kódjait kell feljegyeznünk, majd az igazolófüzetet postai úton Szádeczky-Kardoss Gézának, a túramozgalom kiírójához kell eljuttatni. A 20 helyszínt felkeresők kitűzőt, a mind a 32 várkódot begyűjtők fémjelvényt kapnak. A igazolófüzetet többek között túraboltokban, várak pénztárainál vásárolhatjuk meg. Sikeres teljesítés esetén az ár a díjazás költségét is tartalmazza.

A cikk a Turista Magazin 2021. novemberi számában jelent meg. A Turista Magazin korábbi lapszámai itt érhetőek el.


Cikkajánló