Vártúrák kezdőknek és haladóknak

Kétféle túrázó létezik a világon. Az egyik önállóan szereti kitalálni és megtervezni az útját, míg a másik élvezi az előre megszervezett, de legalábbis az irányított program komfortját. Ehhez túraleírások, itinerek szolgáltatják az infókat, ami valóban kényelmes megoldás azok számára, akik nem feltétlen tudják, merre is induljanak, hogy hogyan és hova érdemes ellátogatni. Egyvalami azért közös a két típusban: mindkettő olyan úti célhoz igyekszik, amely valamilyen élménnyel szolgál, legyen szó természeti látnivalóról vagy épített értékről. Több túramozgalom is létezik, amelyeknél ez a lényeg, tehát nem az útvonal pontos követése, hanem egy adott pont felkeresése. Ezek a tematikák pedig lehetővé teszik, hogy a „tervező” és a „követő” alkatú kirándulók egyaránt megtalálják a számításukat, ha a természetjárásról és felfedezésről van szó.

Utunkat egy olyan kiadvány segíti, amelyben a szerző – Szádeczky-Kardoss Géza – minden hasznos információt megad a korai és késő bronzkori, kora vaskori földvárak, kelta kori sáncok, királyi kővárak és középkori magánvárak megtalálásához és megismeréséhez. Ebben a könyvecskében – amely az igazolófüzetünk is egyben – huszonnyolc egykori, valamint ma is létező vár leírása szerepel. Vannak köztük városi és közismert építmények, erdő mélyén avarral takart földsáncok, mára teljesen elfeledett erősségek, illetve egy kakukktojás is, amely Eger hajdani csillagainak állít emléket. Kedvcsinálóként mi most csak párat említünk meg a felkeresendő várak közül.

Várak városban és terepen

Füzetünk hét helyszínen, nyolc egykori, illetve ma is álló erősséget jelöl Esztergomban és környékén. Felkeresésük még a Pilist és a Visegrádi-hegységet jól ismerő turisták számára is szolgálhat új élményekkel, érdekességekkel. Bringával akár egy nap alatt is bejárhatjuk az egymástól jelentős távolságra lévő helyszíneket, amely út során egyszerre lesz részünk vadregényes tájban és látványos városnézésben.

Utóbbit a páratlan esztergomi királyi vár és a vele szemközti Szent Tamás-hegy kápolnájának felkeresése közben tapasztalhatjuk meg, míg az eldugottabb helyek az erdőben várnak ránk. Ilyen például a várostól keletre magasodó Sípoló-hegy, ahol az 1595. évi, török elleni ostrom alkalmával emeltek a keresztény seregek egy ideiglenes erősséget, vagy a szintén keletre fekvő, a Duna fölé magasodó Hideglelős kereszt őskortól kezdődően használt erőssége. A kódokon kívül ezeken a helyeken már inkább csak természeti látnivaló akad, csakúgy, mint a Dobogókői út mentén magasodó Nagy-Cserepes-tető Árpád-kori váránál. Igaz, az avatott szemek itt már felismerhetik a hajdani földvár sáncait. Utóbbi helyszínek többségéhez jelzett turistaút nem vezet, ahogy az esztergomi Nyáras-sziget – feltehetőleg – római kori romjaihoz sem, ahova ráadásul csak alacsony vízálláskor lehet átjutni. Ha a térképolvasás és a navigálás nem erősségünk, az igazolófüzet mindig a segítségünkre lesz.

A vadregényes Rám-szakadék a Visegrádi-hegység egyik legismertebb látványossága. Rengetegen kirándulnak ebben a lenyűgöző „kanyonban”, amelynek tőszomszédságában egy olyan ezeréves vár nyomaira bukkanhatunk, amelyről csak kevesen tudnak. A térképen is feltüntetett, már nevében is árulkodó Árpád-vár-hegy csupán pár száz méteres kitérőt jelent a jelzett turistaútról, így a megközelítése nem okoz különösebb kihívást. Ugyanez igaz a Pilisben található, 556 méter magas Nagy-Csikóvár részben kőből emelt, kelta kori sáncára, valamint az ehhez közeli Kő-hegy bronzkori sáncvárára is.

Tematikánkból nem maradhat ki a Dunakanyar ékkövének számító Visegrád sem, ahol lépten-nyomon belebotlunk a történelembe. A sokak által ismert fellegvár és királyi palota mellett ellátogatunk a Salamon-torony hatalmas lakótornyához, valamint a Duna partján magasodó Sibrik-domra, ahol kezdetben római kori őrtorony állt, majd évszázadokkal később ráépítéssel erődített ispánsági lak lett belőle. Ezeket a helyszíneket már csak a páratlan panoráma miatt is érdemes felkeresni, de Visegrád és környéke egyébként is számtalan kulturális és kikapcsolódási lehetőséget biztosít, ezért a felsorolt pontok mellett érdemes még jobban szétnézi, és akár egy többnapos kirándulás keretében bejárni a környéket.

Túramozgalmunk délebbre fekvő tájakat és hajdani erősségeket is felfedeztet velünk. Solymár határában emelkedik a Mátyás-domb, amely a 2000-es évek közepén zajlott régészeti és állagmegóvási munkáknak köszönhetően tárja elénk mai formájában a Szarkavárnak is nevezett középkori romegyüttest. A kutatók a nagyszabású feltárás ellenére sem tudnak semmi biztosat a várról. Miért emelték, mi célt szolgálhatott, hogyan pusztult el, illetve mikor? Találgatások vannak csupán, de a különös romokhoz mindenképp érdemes ellátogatni.

Budapesten négy várat is felkeresünk, amelyek közül az egyik a város leglátogatottabb turistahelyén terül el, ennek ellenére létezését csak a szakemberek ismerik. Ez a kelta kori, cölöpszerkezetű erődfal a Gellért-hegy északkeleti oldalában, a ma is kivehető tereplépcsőn húzódott. Természetesen a hegytetőn álló Citadella sem maradt le a váras listánkról. A megfélemlítési célokat szolgáló erődöt közvetlenül az 1848–49-es szabadságharc leverése után építtették a Habsburgok. A Citadella sokáig a magyarság elnyomásának és az abszolutizmusnak a szimbóluma volt. Napjainkban viszont már keveseknek jut eszébe a történelem ezen időszaka, az épületre inkább turistalátványosságként gondolunk, ahonnan a Szabadság-szobortól fantasztikus panoráma tárul elénk a fővárosra. Kilátásban és történelmi látnivalókban Buda vára sem szűkölködik, de mi ez alkalommal meg sem kíséreljük felsorolni a különböző helyszíneit, amelyek bejárása akár több napot is igényelne. Annyit viszont elárulhatunk, hogy a túramozgalom kódját a Bécsi kapu téren, egy pad hátoldalára rögzítve találjuk, de igazolásul a Budapesti Történeti Múzeum belépőjegyét vagy bélyegzőjét is elfogadják.

Óbudán egy látványos római kori épület maradványainál is találunk kihelyezett várkódot. Az egykori amfiteátrum Anonymus szerint a honfoglaló Kurszán fejedelem szálláshelyéül is szolgált, de a magyar vezér „várával”, tisztségével, sőt még kilétével kapcsolatban is több tézis létezik. A történészek napjainkra abban már egyetértenek, hogy a római eredetű épületet az Árpád-korban erőddé építették át. Eredeti falait megmagasították, gyilokjáróval vették körül, a középkorban pedig betemették, és lakóházakat építettek rá. A műemlék helyreállítása az 1940-es évek elején valósult meg.

Kakukktojás a Budai-hegyek között

Bár csak díszlet volt, mégis kihagyhatatlan helyszíne a történelmi túránknak a Pilisborosjenő határában található „egri vár”. Itt forgatták 1967-ben Gárdonyi Géza nagy sikerű regénye alapján az Egri csillagokat, amelynek képsorai a filmrajongók számára még a mai – kökénnyel, galagonyával benőtt – romos falak közt is megelevenednek. A forgatás alatt a vár jelentős része elpusztult, de még így is különös látványt nyújt ahhoz, hogy egyedi irodalom- és filmtörténeti mementóként hirdesse történelmünk egyik büszke darabkáját, amellyel nem utolsósorban a gyerekek érdeklődését is könnyű felkelteni.

A cikk a Turista Magazin 2018. december-januári számában jelent meg, amit ide kattintva tudsz megszerezni.