Dimbes-dombos táj, káprázatos élővilág, izgalmas túraútvonalak és tanösvények sokasága, ma is élő falusi hagyományok varázsa, napsütötte szőlőhegy, dödölle és rétes, titokzatos legendák, betyárok lábnyoma, történelmi múltról mesélő épületek - mind a Vasi Hegyhát-Rábamente vidékének egy-egy gyöngyszeme. A Vas megye déli részén, az Őrség szomszédságában elterülő "Ezer apró csoda földje" páratlan természeti és kulturális látnivalókkal várja az idelátogatókat.
Ha az ország nyugati végei felé vesszük az irányt, ne csak az Őrség lebegjen a szemünk előtt; az említett desztináció szomszédságában terül el ugyanis a Hegyhát-Rábamente környéke, ahol remek túralehetőségek, kulturális látnivalók és gasztronómiai élmények várják a kalandra vagy éppen kikapcsolódásra vágyó látogatókat.
A térség csaknem 50 települést ölel fel, melynek ismertebb pontjai, Körmend és Vasvár mellett érdemes megismernünk az apró falvak barátságos hangulatát is. Errefelé a mindennapokhoz tartozik a hagyományok életben tartása: a farsangi rönkhúzás, a májusfa állítása és a szüreti mulatság ugyanúgy visszatérő programok, mint máshol egy születésnapi ünnepség vagy szilveszteri dínom-dánom.
A Rába zubogó habjai evezésre, partjai kempingezésre csábítanak, itt halad a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra és a Mária út, de testi és szellemi harmóniánk érdekében bejárhatjuk az országban egyedülállónak számító Kneipp témautat és a magyarok lelkiismereteként aposztrofált Mindszenty Józsefről elnevezett emléktúrát is.
A Rába Körmendnél
A kulináris élvezetek rajongói sem csalódnak a Hegyhátra látogatva: megízlelhetik a laktató sütőtök krémlevest, a hamisítatlan hegyháti dödöllét, desszert gyanánt tökös-mákos rétest falatozhatnak vagy mézet kóstolhatnak, s mindezt leöblíthetik egy jó borral vagy pálinkával.
Szállástipp >> Berki Vendéglő és Hotel
A 8-as főút mentén található panzió évtizedes tapasztalattal áll a látogatók rendelkezésére, legyen szó fejedelmi lakomáról vagy kényelmesen eltöltött pihenésről.
A 770 éves város
A Vasi-Hegyhát és a Rába-síkság találkozásánál fekvő Körmend idén ünnepli 770. születésnapját - a városi rangot 1244. október 28-án kapta IV. Béla királytól. A 12 000 fős település életében és arculatában mindig meghatározó szerepet játszott a kanyargó Rába folyó, de a legnagyobb hatást mégis a Batthyány család gyakorolta a városra.
A szépülő belvárost a tervek szerint fokozatosan megújítják. Vonzza a tekintetet a téren álló, szokatlan formájú szökőkút: a spirál alakú építményen körben folyik le a víz, s oldalára Körmend történelmének fontos dátumait vésték. Innen már látszik a város büszkesége, a Batthyányak híres barokk-klasszicista kastélyegyüttese, mely már csak azért is egyedülállónak számít Magyarországon, mert a hasonló épületekkel ellentétben a város központjában helyezkedik el. A Batthyány család kastélyához egy 37 hektáros park is tartozik, amely több mint 70 fa- és cserjefajnak ad otthont. Dísze a kétszáz éves gyönyörű platán, a maga hatalmas, 45 méteres koronaátmérőjével.
A Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum
o Körmend 1716-ban lett a Batthyányak magyarországi uradalmainak majorátusi központja. Az egykori várat Batthyány Lajos kancellár alakíttatta át barokk főúri kastéllyá 1730 és 1745 között. Déli udvarán nyolc, északi kertjében két melléképületet emeltek (köztük levéltárral, lovardával, kocsiszínnel), amelyek a 19. század folyamán klasszicista formavilággal gazdagodtak. A Batthyányak viszonylag rövid időszakokat töltöttek a kastélyban, ám jelenlétükkor felvirágzott Körmend városa. A kastély egyik szárnyában, 1920-ban Dr. Batthyány-Strattmann László, a “szegények orvosa” szemkórházat létesített, ahol ingyen gyógyította a környékbeli rászorulókat. (2003-ban boldoggá avatták.) A várkastélyban 1944-ig laktak, 1965-ben nyílt meg a Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum, amely még ma is látogatható.
Körmend a méltóságteljes épületegyüttes teljes felújítását tervezi. A hosszú távú cél egy komplett Batthyány Örökségközpont létrehozása, amely a kastély illetve az uradalom életét és történetét mutatja majd be reprezentatív terekkel, lépésaktivátoros térképekkel, interaktív kirakattal, és a modern technológia egyéb vívmányainak felhasználásával, így gyerekeket és felnőtteket egyaránt bevon az empirikus megismerés élményébe. Egyedi ötlet a büfé helyett az úgynevezett liktárium kialakítása, ahol a helyi termelők segítségével tradicionális étkekkel, teákkal, lekvárokkal, gyógynövényfőzetekkel ismerkedhetnek majd meg a látogatók. Jövő év júniusának végén tervezik az örökségközpont fogadóépületének átadását, a komplett fejlesztéssel azonban várhatóan csak az elkövetkezendő 7 éven belül készülnek el.
Jelenleg a "Batthyányak nemzetsége" és a Körmendet bemutató "Nemzedékek öröksége" című tárlatok látogathatók, ezek mellett pedig a főépületben helyett kapott a Magyarországon egyedülálló cipőtörténeti kiállítás, ahol megszemlélhetjük többek között Jászai Mari és Sissi hercegnő lábbelijét - utóbbi meghökkentően apró és keskeny. Nehéz elképzelni, hogy egykor egy felnőtt nő valóban viselte, sőt mi több, lépkedett is benne. Érdemes tudni, hogy a kastélyban vakok és gyengén látók számára kitapintható tárlatot rendeztek be.
Hagyományőrzés sokféleképpen
A rábahídvégi Csodaszarvas Tájpark
A Rábahídvég határában elterülő Csodaszarvas Tájpark valódi falusias környezettel varázsolja el a látogatókat: kódisállásos és nádfedeles házak között sétálgathatunk, miközben mellettünk kecsék és tehenek legelnek, s rövid séta után egy nagy tó csillogó víztükre bontakozik ki a szemünk előtt. A tájpark az Őrség és a Hegyhát jellemző motívumaiból építkezett, bemutatja a Rábamente sokszínű növény- és állatvilágát, a két hektáros tó csónakázásra és horgászatra csábít, emellett pedig tanösvénnyel, erdei és vízi kötélpályával, jurtákkal, szaunával és sószobával várják az idelátogatókat. A Csodaszarvas az ember természetközeliségének visszaállítását tűzte ki célul, s programjaiba elsősorban a fiatalabb korosztályt vonja be (erdei iskolát is működtetnek), ám a barátságos házikók rendhagyó csapatépítő tréningek, családi és baráti összejövetelek színterei is lehetnek.
Ha egy fenséges gasztronómiai élménnyel kívánjuk megkoronázni a napot, ne hagyjuk ki a Birkás Pálinkaházat! Az üzemeltető család nevét viselő vállalkozás 1990 óta foglalkozik bérfőzéssel Győrváron, 2006-tól pedig kereskedelmi főzéssel és vendéglátással bővítették a profilt. Az üzemet előzetes bejelentkezés után bárki meglátogathatja, s a tulajdonosok kedélyes idegenvezetése mellett nyomon követheti a pálinkakészítés folyamatát az alapanyag-feldolgozástól kezdve egészen a palackozásig. A barátságos házaspár küldetésének tekinti a magyar pálinka rangjának elismerését, és számos rendezvényen népszerűsíti pazar nedűit.
Ha az üzem körbejárása után szeretnénk megismerkedni a kóstolás művészetével, arra is remek lehetőségünk adódik. A hozzáértő házaspár szívesen beavat minket, a minőségi pálinka ugyanis megérdemli a körültekintő ízlelgetést. Ha kíváncsiak vagyunk, hogyan érdemes érzékeinket feltárva átadni magunkat az ital élvezetének - természetesen szigorúan a hagyományőrzés és a kulturális élmény érdekében -, mindenképpen látogassunk el a Birkás Pálinkaházba, az ellazulás garantált!
Miért fogadja strucc a vasvári domonkos kolostor látogatóit? Miért emelkedik fel minden szilveszter éjfélkor egy kígyó a "feneketlen tóból"? Mi történik az inhalátorházban? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatsz, ha elolvasod cikkünk folytatását!
