Összeállításunkban olyan erdőket mutatunk be, amelyek kivétel nélkül országos jelentőségű természetvédelmi területek, ám széles körű ismertség híján sokan valószínűleg még a létezésükről sem hallottak eddig.
1. Körmendi-kastélypark Természetvédelmi Terület
A Sopron–Vasi-síkság két kistájának találkozásánál, a Rábai teraszos sík és a Rába-völgy határán fekszik Körmend városa. Egyik legemblematikusabb építészeti alkotása a barokk várkastély vagy más néven Batthyány-Strattmann-kastély, amely szerves egységet alkot a számos famatuzsálemnek élőhelyet biztosító parkjával. A második világháború pusztítása, illetve a Rába menti védőgát építése miatt jelentkező talajvízszint-csökkenés erősen megviselte a tájképi kert idős fáit, az elmúlt évek stabil vízellátást biztosító beavatkozásai azonban szerencsére hatásosnak bizonyultak.
A kastélypark legfőbb értéke a természetközeli állapotú ártéri gyertyános-kocsányos tölgyesek, valamint a puha- és keményfás ligeterdők maradványainak együttese, amelyben 230–280 éves tanúfák is szép számban akadnak.
És természetesen szót kell ejteni a több mint száz éve telepített egzotikus lombfákról és a platánóriásról is, amely mintegy 8 méteres törzskerületével az egyik leghatalmasabb hazánkban.
Védetté nyilvánítás éve: 1958 • Kiterjedése: 36,9 ha • Természetvédelmi kezelője: Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság • Közigazgatásilag érintett települések: Körmend • Távolság Budapesttől: 226 km
2. Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület
Hajdú-Bihar megye székhelyének belterületén egy olyan erdő található, amely nemcsak a cívisváros életében tölt be évszázadok óta meghatározó szerepet, hanem a magyarországi természetvédelem történelmében is, hiszen 1939-ben 1-es sorszámmal jegyezték be a hazai védett természeti területek törzskönyvébe. A Dél-Nyírség nyugati részén fekvő erdőség védetté nyilvánításának célja az e vidékre jellemző, idős fák sokaságával büszkélkedő gyöngyvirágos és pusztai tölgyesek fennmaradt állományainak megőrzése volt. A famatuzsálemek jelentős része a háborúban elpusztult, az idők folyamán azonban többször is bővítették a természetvédelmi területet, aminek köszönhetően újból esélyhez jutottak a fák, hogy évszázados kort érjenek meg. Az egykori változatosságából sokat veszített, de mind a mai napig számos zoológiai és botanikai kuriózummal büszkélkedő Nagyerdő nemcsak természetvédelmi és erdészeti, hanem rekreációs, sport- és turisztikai célokat is szolgál.
Védetté nyilvánítás éve: 1939 • Kiterjedése: 1092,1 ha • Természetvédelmi kezelője: Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság • Közigazgatásilag érintett települések: Debrecen • Távolság Budapesttől: 221 km
3. Kunfehértói Holdrutás Erdő Természetvédelmi Terület
A Duna–Tisza közi síkvidék részét képező Bugaci-homokhát délnyugati, az Illancs nevű földrajzi kistájjal határos szegletében különleges erdő fekszik. A Bács-Kiskun megyei Kunfehértó mintegy kétezer lelket számláló községének tőszomszédságában elterülő, eredeti gyöngyvirágos tölgyes jellegét már csak nyomokban őrző – döntően akác, szürke nyár és kocsányos tölgy dominálta lombkoronaszintű – élőhely a kígyónyelvfélék családjába tartozó virginiai holdruta (Botrychium virginianum) egyetlen ismert magyarországi élőhelye. A fokozottan védett harasztot 1951-ben fedezték fel ezen területen, de a kutatóknak mind a mai napig nem sikerült hitelt érdemlő választ adniuk egy igen fontos kérdésre: miért csupán itt fordul elő ez a növény hazánkban? Egyes források őshonos, míg mások a hajdani fatelepítések idején behurcolt flóraelemként tekintenek rá.
Védetté nyilvánítás éve: 1975 • Kiterjedése: 116,4 ha • Természetvédelmi kezelője: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság • Közigazgatásilag érintett települések: Kunfehértó • Távolság Budapesttől: 161 km
4. Dunaszentgyörgyi-láperdő Természetvédelmi Terület
Az alföldi Duna menti síkság részét képező Tolnai-Sárköz északi részén, Dunaszentgyörgy és Paks között, a nagy folyam főágától nyugatra található a Csámpai-patak és a Dunaszentgyörgyi-mellékcsatorna határolta Dunaszentgyörgyi-láperdő, amely egy hajdani Duna-mederből lefűződött, mára erőteljesen feltöltődött morotva maradványa. Változatos, mozaikos élőhelyegyüttes ez, amely égeres láperdőket, bokorfüzeseket, puhafás ligeterdőket, láp- és mocsárréteket, valamint nádasokat foglal magában. Eddig tizenhét védett növényfaj előfordulását bizonyították a kétéltűekben és hüllőkben szintén gazdag területen.
Az itt költő madarak közül kiemelkedő zoológiai értéket képvisel a fokozottan védett haris, a kerecsensólyom, valamint a fekete gólya.
Dunaszentgyörgy láperdeje a Duna-völgy egykoron burjánzó ártéri világának egy szeletkéjét őrzi, és a Duna menti zöldfolyosó-hálózat fontos része is egyben.
Védetté nyilvánítás éve: 2012 • Kiterjedése: 332 ha • Természetvédelmi kezelője: Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság • Közigazgatásilag érintett települések: Dunaszentgyörgy, Paks • Távolság Budapesttől: 139 km
5. Háros-szigeti Ártéri Erdő Természetvédelmi Terület
Akármilyen hihetetlennek is tűnik, de Budapesten, a Duna fővárosi szakaszának déli részén, a Budafok és Nagytétény közötti pleisztocén terasz előterében fekvő Háros-szigeten (amely valójában félsziget, mert a folyam 1911-es szabályozása során feltöltötték és a parthoz csatolták az északi részét) szinte áthatolhatatlan, mérsékelt égövi „ártéri dzsungel” burjánzik. Az egykori katonai hasznosítás következtében a külvilágtól szinte teljes mértékben izolálódott, az 1960-as évek óta gyakorlatilag háborítatlan terület mesébe illő fűz-nyár és tölgy-kőris-szil ligeterdőknek ad otthont, amelyekben a kúszónövények (főként vadszőlők és komló) szoknyaszerűen ölelik körbe az égbe nyúló faóriásokat. Ez a sajátos „fátyolvegetáció” varázslatos megjelenést kölcsönöz az ártéri erdőnek, amelynek rovar- és madárvilága is rendkívül fajgazdag. A háromhektáros, kizárólag szakvezetéses séta keretei között bebarangolható Hunyadi-szigetet (valójában ez is félsziget) 2009-ben csatolták a természetvédelmi területhez. Maga a Háros-sziget nem látogatható.
Védetté nyilvánítás éve: 1993 • Kiterjedése: 59,4 ha • Természetvédelmi kezelője: Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság • Közigazgatásilag érintett települések: Budapest
A cikk a Turista Magazin 2019. szeptemberi számában jelent meg. Korábbi számainkat ide kattintva tudod megrendelni, előfizetni pedig itt tudsz ránk.
