A természeti és kulturális jelentőségű magyarországi kaptárkövek valamint környezetük megőrzése érdekében november 4-én rendelet lép érvénybe.
A kaptárkő olyan természetes állapotú vagy ember alakította sziklaalakzat, melynek felületén egy vagy több faragott, kultúrtörténeti jelentőségű fülke, esetenként egyéb megmunkálás látható, ezért a táj- és természetvédelem, valamint a kulturális örökségvédelem szempontjából egyaránt értéket képvisel - olvasható a földművelésügyi miniszter rendeletében.
A kaptárkövek fülkéinek eredetére ma is többféle magyarázat létezik
A védetté nyilvánítás célja a természeti és kulturális jelentőségű kaptárkövek és közvetlen természeti környezetük megőrzése, kutatásuk és természetvédelmi célú bemutatásuk segítése. A rendelet november 4-én lép életbe.
A rendelet felsorolja a védett kaptárköves területeket, megtalálható köztük a biatorbágyi Kő-hegy, a budakeszi Kecske-hegy, a diósdi kőfejtők, az egerszalóki Menyecske-hegy és az Öreg-hegy, az egri Mész-hegy, a sóskúti Kálvária-domb és a tardi Pokol-oldal.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
