A hazai turistaegyesületek első szövetsége, a Magyar Turista Szövetség megalapításának 110. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi megemlékezésen az Agrárminisztérium és a Magyar Természetjáró Szövetség együttműködési megállapodást írt alá, melynek értelmében az állami erdőgazdaságok vállalják, hogy a területükön vezető, szabványosan jelzett turistautak létesítése, megszüntetése vagy módosítása előtt mindig egyeztetnek a szakmai szervezettel.
Az aláírásra napra pontosan a Magyar Turista Szövetség megalakulásának 110. évfordulóján, 2023. november 30-án, a budapesti Várkert Bazárhoz tartozó Bárkert Bistróban került sor a hazai turistaegyesületek és szakosztályok nonprofit érdekképviseleti szervezete, a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) által megrendezett jubileumi ünnepség keretében.
A Magyar Turista Szövetség megalakulásának 110. évfordulóján tartott jubileumi ünnepség
Az eseményen az MTSZ partnerei, támogatói és szponzorai mellett részt vett Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára, Schmidt Gábor, a Honvédelmi Minisztérium sportigazgatási és fejlesztési ügyekért felelős helyettes államtitkára, valamint az állami erdőgazdaságok és a nemzeti park igazgatóságok vezetői és képviselői is.
Beszédében Garancsi István, az MTSZ elnöke rámutatott, hogy a Magyar Turista Szövetség 110 évvel ezelőtti alapszabályában megfogalmazott célok többsége ma is érvényes.
Garancsi István, az MTSZ elnöke
A turistaegyesületek már akkor szerettek volna védettséget kiharcolni a jelzett turistautaknak, és a most aláírt megállapodás ebbe az irányba mutat. Az MTSZ terepi felmérése szerint ugyanis
Magyarországon mintegy 17 ezer kilométernyi szabványosan jelzett turistaút van, és ezeknek mintegy 42 százaléka állami erdőterületre esik.
A Garancsi István, az Agrárminisztérium részéről pedig Zambó Péter által aláírt megállapodás biztosítja, hogy ezeken a területeken mostantól érvényesülni fog a Magyarországon az 1930-as évek óta használatos turistajelzés-rendszer egységes, könnyen átlátható logikája, ami nagyban megkönnyíti és biztonságosabbá teszi a tájékozódást a túrázók számára.
Garancsi István, az MTSZ elnöke és Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára aláírja a megállapodást
Az állami erdőgazdaságok vállalják továbbá, hogy a közjóléti terveiket is véleményeztetik az MTSZ-szel, valamint a bejárhatóságot akadályozó rendkívüli eseményekről (például a turistautakra dőlt fákról) és az általuk tervezett vagy a tudomásukra jutott erdőlátogatási korlátozásokról, lezárásokról tájékoztatják a szövetséget.
Az MTSZ ehhez egy bejelentő felületet üzemeltet, és – ahogy eddig is – nagy elérésű médiafelületein, a Természetjáró.hu-n és a Természetjáró mobilappban, az Országos Kékkör hivatalos honlapján, a kektura.hu-n, a szakmai honlapján, az mtsz.org-on, valamint a Facebook-oldalain területi és időbeli lehatárolással közzéteszi ezeket a korlátozásokat. A szövetség rendeletbe foglalt kötelezettsége a szabványos jelzésű turistautak hiteles nyilvántartása, és a dokumentumban vállalja, hogy az erre a feladatra rendelkezésre álló állami forrás erejéig gondoskodik az állami erdészeti társaságok működési területén lévő turistautak karbantartásáról.
Szabványos turistaút-jelzések
Az MTSZ szeretne teljes védettséget kiharcolni a közreműködésével létrejött, MSZ 20587:2021. számú szabványban is rögzített – kék, zöld, piros, sárga sávokra, keresztekre és egyéb kiegészítő jelzésekre épülő – jelzésrendszerrel ellátott úthálózat számára.
Jelenleg ugyanis a turistautak jogi környezete tisztázatlan,
ezért az egységes, átlátható logikától eltérően is létrejöhetnek, sőt akár önkényesen meg is szüntethetők, ami jelentős mértékben rontja a terepi tájékozódás biztonságát.
Beszédében Zambó Péter elmondta, hogy az Országos Erdészeti Egyesület a Magyar Turista Szövetséggel együttműködve már az 1935-ös erdőtörvény előkészítése során indítványozta nemcsak azt, hogy a törvényben és annak címében is juttassák kifejezésre a természet védelmének fontosságát, hanem már akkor felmerült az önálló turista törvény létrehozásának gondolata is.
Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára
Hozzátette, hogy az erdőgazdaságok és az agrártárca azóta is elkötelezettek a természetjárás támogatása iránt, de
a 21. században új kihívások előtt áll az erdei turizmus:
már nem az erdőben lévő infrastruktúra kialakítása a fő feladat, hanem a változó környezeti viszonyok közepette sokkal inkább az erdőterület megőrzése, fenntartása, hiszen erdő nélkül nincs igazi természetjárás. A koronavírus-járvány miatti lezárások idején, két évvel ezelőtt jelentősen megnőtt, és azóta is magas szinten maradt az erdők becsült látogatottsága, amely évente 40-50 millió látogatási alkalommal számolva az ország legfontosabb belföldi turisztikai attrakciói közé tartozik. Az Agrárminisztérium épp ezért már dolgozik a Közös Agrárpolitika új pályázatainak kiírásán, melyek keretében a magántulajdonú erdőkben is lehetőség lesz a kisebb turisztikai fejlesztések támogatására.
Turistaút-jelzések
A fizikai és mentális egészséghez is nagyban hozzájáruló túrázás, és nem utolsósorban a kéktúrázás lassacskán Magyarország nemzeti sportjává válik. Ehhez az alapokat még a 19-20. század fordulóján tették le: 1873-ban, azaz épp 150 éve alakult meg az első hazai turistaegyesület, a kezdetben főként a Magas-Tátrára összpontosító Magyarországi Kárpátegylet – később Magyarországi Kárpát Egyesület –, amely az első szövetség alapításában jelentős szerepet vállalt, és amelynek jelenlegi elnöke, Wehner Géza maga is részt vett az ünnepi megemlékezésen.
Az első évtizedek alatt megszaporodó turistaegyesületek, szakosztályok többszöri próbálkozás és hosszas szakmai viták után végül 1913. november 30-án, a Sándor utcai régi Képviselőház, a mai Bródy Sándor utcai Olasz Kultúrintézet nagytermében alakították meg a Magyar Turista Szövetséget.
A szervezet hatékonyan képviselte a turistatársadalom érdekeit, 1945-ben azonban jogutód nélkül megszüntették. A következő évtizedekben többször is új ernyő alá tömörítették a turistaegyesületeket többek között Magyar Természetbarát Szövetség néven, majd ezek közül az utolsót 2012-ben Magyar Természetjáró Szövetségre nevezték át.
Az MTSZ jelenleg is a 110 évvel ezelőtt létrehozott Magyar Turista Szövetség által lefektetett hagyományok szellemében, az akkori feladatokat folytatva igyekszik képviselni a túrázók egyre népesebb közösségének érdekeit.
