Decemberi lapszámunkban összefoglalóan írtunk a Rákóczi-turistaútról. Ha kedvet kaptatok a Mátra legszebb útvonalán haladó úthoz, a magazinban megjelent cikk végén található kóddal alábbiakban egy bővebb, részletes leírást találtok.
Írta és fényképezte: Nagyváthy János
A Mátra legmagasabb, központi részét észak-déli irányban keresztező sárga jelzés végigjárása a hegység legszebb gyalogtúrái közé tartozik. Olyannyira, hogy a (kezdetben még) Parádfürdőről induló, Kékestetőn áthaladó, majd Gyöngyösre ereszkedő útvonal 1976-ban külön nevet kapott. Innentől kezdve, II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója alkalmából, a nagy fejedelem nevét viseli.
Lehetne ugyan firtatni, miért pont az övét, hiszen neki a mai értelmében vett turistasághoz vajmi kevés köze volt. A Rákóczihoz közvetlenül vagy közvetve fűződő történelmi emlékek felkeresésének lehetőségét azonban ily módon „rendszerezve” már érthetőbb a dolog. A lényeg úgysem a név, hanem e nagyszerű, sportos és látnivalókban is gazdag turistaút teljesítésének megkönnyítése tájékozódási szempontból, mivel végig csupán egyféle jelzés, a sárga sáv követésére kell figyelnünk.
Azonban ehhez rögtön pár kiegészítés kívánkozik. Az útvonalat 2002-ben a Kékes Turista Egyesület több mint 10 km-rel meghosszabbította, így az most már Parádsasváron kezdődik. Ez az első szakasz kicsit többet kanyarog és több benne a számunkra esetleg logikátlannak tűnő irányváltás, mint a folytatását képező „eredeti” útban. Ennek oka feltehetően az, hogy minél több, felkeresésre érdemes hely legyen egyetlen túraútvonalra felfűzve. Az eredménye legalábbis ez lett. A legvadregényesebb szakaszt viszont megszüntették, s néhány éve egy aránylag szelídnek - és nagyságrendekkel biztonságosabbnak - mondható nyomvonalon érhetjük el a Sas-kő oldalában vezető Országos Kéktúra jelzését.
A túra mai hossza 42,8 km (az alább ajánlott megközelítéssel mintegy 44 km), amelynek során bő 1400 m szintemelkedést kell leküzdenünk. Az útvonal végigjárásához normál körülmények között 10-12 óra szükséges, persze ha rohanunk, hamarabb is megtehetjük. Ha Gyöngyösről kezdjük, valamivel több az emelkedő és a kiindulópontba történő visszajutás is kedvezőtlenebb.
Megközelítés
Több okból is célszerű tehát Parádsasvár felől útnak indulni. Ide Gyöngyösön át és Eger felől is több autóbuszjárat közlekedik a reggeli órákban. Amennyiben autóval közelítjük meg a Mátrát, érdemes a gépkocsit Gyöngyösön hagyni és buszra váltani, amellyel kb. 45 perc alatt
jutunk a parádsasvári elágazóhoz (itt kell leszállni).
A megállótól a kiindulásként szolgáló néhai üveggyárhoz 1,2 km gyaloglással érünk el. Mivel ennek az útnak jó részét visszafelé is meg kell tennünk, mehetünk a kastély mellett egyenesen vezető úton is (így nem fogunk ismételni), míg a gyárat megkerülve, annak bejáratánál
megpillantjuk az első sárga jelzést.
Parádsasvár - Rákóczi-fa (13 km)
Sós-Cseri-tető - Parádóhuta - Klarisszacsevice (forrás) - Parád, Palóc Ház - Parádfürdő, Cifra Istálló -Ilona-völgy (székelykapu) - Rákóczi-fa
A jobb időket is látott üveggyár romos épületegyüttese elég lehangoló, ám a Mátra legmagasabb vonulatainak látványa szerencsére ellensúlyozza ezt a szomorú indítóképet. A Rákóczi által alapított, nemzetközi hírnévre szert tett parádi üveggyártás mai helyzete egyébként sem lóg ki a sorból, ha eszünkbe jut a többi, egykor neves ipari üzemünk, melyeknek falai között ma már többnyire csak a szél jár-kel szorgalmasan - más esetben a verítékes munkával megtermelt javak vándorolnak huzatszerűen a külföldi tulajdonos jól
megtömött zsebébe…
A tőlünk jobbra vadregényesen kanyargó patak felett követjük a felfestéseket, mígnem megérkezünk Parádóhutára. A faluban csak keveset megyünk előre, nemsokára jobbra felfelé vezet a sárga sáv. A házakat elhagyva megpillantjuk a Klarissza-csevice kunyhószerű védőépítményét. Érdemes a lépcsőn lemenve megízlelni a forrás különleges ajándékát!
A vasat is tartalmazó víz felületes hasonlattal élve kicsit gyömbérszerű ízű, frissít és a vérképződést is segíti.
A forrástól balra egy rövid, ám kezdetben jó meredek kaptatón át tartunk a Méhészkert felé. Ennek közelében létesítette Rákóczi az első üveghutát. Két útelágazást elhagyva, ismét házak közé jutunk. A templomnál balra fordulva elérjük a Parád felé vezető aszfaltutat, melyen mintegy 2 km megtétele után érünk be Parádra. Itt többek között érintjük a Palóc házat, majd a 24-es főút túlsó oldalán vezető Rákóczi utcán haladunk egy darabig, mígnem visszakerülünk a főútra. Ezt követjük Parádfürdőig, ahol bal oldalon láthatjuk a Cifra Istállót, amely egyben kocsimúzeum is. A buszmegálló fedett építményét és az Erzsébet Szállót elhagyva rövidesen elágazáshoz érkezünk, ahol jobbra fordulunk.
Az Ilona-völgy bejáratát székelykapu őrzi, de még mielőtt áthaladnánk rajta, megpillantjuk a jobb oldalon ágaskodó Rákóczi-fát. Ma már jóformán csak a mintegy 6 m kerületű törzse, valamint néhány vastagabb ága van meg, de egykor bizonyára impozáns látványt nyújtott. A monda szerint a fejedelem ehhez a fához kötötte ki a lovát...
Rákóczi-fa - Kékes (11 km)
Szent István-csevice - Rózsaszállási erdészház - Sas-kő (lehetséges kitérő a Disznó-kőre), háborúban elesett turisták emlékműve - Sötét-lápa nyerge - Kékes, Rákóczi kopjafa
Az üveggyártól idáig 13 km-t már megtettünk, de nem is annyira a hátralévő táv ijesztő, hanem a szintkülönbség, mert annak oroszlánrésze bizony még előttünk van. Haladjunk hát tovább, előre a tágas völgyben, ahol keskeny aszfalt vezet a Szent István-csevicéig. Ezt is okvetlenül kóstoljuk meg, szénsavas vize jól fog esni, akár még télen is! A kút után hamarosan jobbra elhagyjuk a műutat, s erős kaptatóval megyünk felfelé. Balról nemsokára sűrű fenyves kísér majd, jobbra viszont fel-felbukkan a Kékes tömbje. Egy erdészeti aszfaltút keresztezése után gyönyörű, sudár bükkösben emelkedünk tovább, mígnem megpillantjuk a Rózsaszállási erdészház elhagyatott épületét.
Kékesig együtt haladunk a kékkel. Először jó mélyen maradva, de mégis szinte folyamatosan emelkedve megkerüljük a Kis-Sas-kő csúcsát. Miközben több markáns oldalgerincet keresztezve megyünk előre, jobbra lefelé egészen rövid kitérőt tehetünk a Disznó-kő tetejére.
A turistaösvény hatalmas bükkfák közt, átmenetileg nagyobb kőtömbökkel borított terepen halad, majd a meredeken alábukó hegyoldalon egyszer csak kiérünk a főgerinc nyergébe. Előttünk a Sas-kő sziklás csúcsa, melynek tetejére balról kerülünk fel. Itt találjuk a háborúban elesett turisták emlékművét, de már csak a kilátás miatt se hagyjuk ki a csúcsot, noha a jelzés valamivel alatta vezet tovább.
Az észak felé függőleges falakkal letörő gerinc tetején óvatosan közlekedjünk, ha ki akarunk nézni! A lapos, szögletes sziklatömbös háton még néhány kisebb púpon haladunk keresztül. A kilátás végig gyönyörű, főleg az Erzsébet-kereszttől. Aztán a Sötét-lápa nyergéből megkezdjük a Kékesre vezető utolsó emelkedőnket. Több lépcsőben érjük el a csúcsfennsík szélét, ahonnan az óriási, öreg bükkfák közt vízszintesen vezető úton néhány perc alatt kijutunk a tv-torony kerítése előtti tágas térségre. Balra, a kerítés közelében találjuk a legmagasabb pontot jelző nemzeti színű követ, mögötte pedig a 2002-ben állított Rákóczi-kopjafát.
Kékes - Mátrafüred (9 km)
Mátraháza - Hanák kilátó (kitérő) - Rákóczi-forrás - Muzsla kilátó - Mátrafüred
Az étterem mögött folytatódik a jelzés, amelyen eleinte enyhe lejtéssel haladunk a bükkösben. Egy tisztást elhagyva balra kanyarodunk, majd utunk hamarosan kilátóponthoz érkezik. Innen kezdetben sziklás, meredek terepen ereszkedünk le egy fenyvesen át, a szintben haladó erdészeti útig. A folytatás még meredekebb (ha lehet ezt még fokozni), ezért sokak számára
megkönnyebbülés végül leérni ezen a lejtőn. Az öreg bükkfák közt nemsokára balra vezet a sárga jel: innen már különösebb nehézség nélkül jutunk ki a 24-es főúthoz. Az aszfalt túlsó oldalán, eleinte vele párhuzamosan, majd némileg eltávolodva vezet a turistaút Mátraházára.
Ez rövid ideig a sárga körrel együtt vezet, majd jobbra átkelünk a főúton. Itt egy rövid szakaszon visszafelé megyünk, utána ismét az eredeti irányban haladunk tovább egy rétig. Itt nem egyértelmű az irány, maradjunk a bal oldalon! Ismét megpillantjuk a jelzést, egyenesen előre tartunk, míg végül visszakerülünk a 24-es út túlsó oldalára. Itt erdészeti úton megyünk előre egy keveset, majd jobbra letérünk róla. (Figyelem: az eredeti jelzés nem vezet át a 24-es főút túloldalára; a bejáráskor tapasztalt átmeneti állapot azóta már változhatott!)
A keskeny turistaút most már zavartalanul vezet Mátrafüred felé, de előbb még tegyünk rövid kitérőt a sárga rom jelzésen jobbra a Hanák kilátóhoz. A kilátó és pihenőhellyé alakított környéke után erősebben lejt az út: néhány kanyarral haladunk lefelé, majd megérkezünk a bővizű Rákóczi-forráshoz. Innen 2 km Mátrafüred, közben érintjük a Muzsla kilátót, ezután rövidesen elérjük a település szélét. Lefelé, majd jobbra haladva kijutunk a 24-es út mellé. Keljünk át rajta és tartsunk tovább lefelé!
Mátrafüred - Gyöngyös (10 km)
Tanösvény - vitorlázórepülő-tér - Szent Anna-tó, kápolna - Sár-hegy, torony - Mátra Múzeum
A büfék után a park szélén vezető úton túlmegyünk az abasári elágazáson, majd ismét átkelünk a főúton, hogy nekivágjunk a (majdnem) utolsó emelkedőnek, a hegység déli gerincnyúlványaitól jól elkülönülő Sár-hegy megmászásának. Az iskola kerítése mentén, majd egy széles nyiladék irányában folytatódik a jelzés, de ne menjünk fel végig ezen a nyiladékon! Bár a jobb oldalán két fenyőn is látunk sárga felfestést, mégis az előttük balra tartó földúton kell folytatnunk a túrát. Itt is megtaláljuk mindjárt a következő jelet. Az útnak ez a szakasza egyben tanösvény is: tucatnyi ismertető táblán láthatjuk, életközösségek szerint csoportosítva, a helyi flóra és fauna főbb képviselőit. Ha szerencsénk van és megfelelő időszakban járunk erre, élőben is megismerkedhetünk egyikkel-másikkal!
nem is felfelé megyünk, hanem tovább csaknem szintben a túra egyik legelragadóbb részéhez: a Szent Anna-tó és a mellette lévő kis füves dombon emelt kápolna igazi csemege a festői helyek kedvelői számára. Ne mulasszuk el ezt a pici kitérőt!
Utána viszont kezdődik a várva várt végső emelkedő a hegytetőre. A köves, cserjékkel benőtt oldalban a jelzéseket több helyütt is a sziklára festették, így főleg télen, behavazott állapotban nem könnyű felismerni a helyes irányt. Viszont ha megtaláltuk, akkor már előbb-utóbb feljutunk a Sár-hegy tetején álló toronyhoz, ahol ismét gyönyörködhetünk a Mátra és a lábánál elszórtan fekvő települések látványában. Ezután átmegyünk a szomszédos, valamivel alacsonyabb púpra, majd egyelőre enyhe lejtéssel megkezdjük utolsó lemenetünket. A könnyű terep azonban nem tart sokáig. Hamarosan egy keskeny, kellemetlenül meredek vízmosás mentén ereszkedünk tovább. A hegy alját elérve sem lélegezhetünk fel teljesen, mert a szőlők között vezető dűlőút többnyire meglehetősen sáros (a hegy neve tehát nem a véletlen műve).
Egyenesen továbbmenve elérjük a főutat, amelyet balra követünk a Mátra Múzeum sarkáig. Itt ismét balra fordulva, a közeli Könyves Kálmán térig megyünk. Túránk itt végződik.
Információk
- A túrához erősen ajánlott a Mátra legújabb turistatérképe, mivel a régieken még nincs rajta a Rákóczi turistaút új szakasza.
- Az út teljesítését túramozgalom keretein belül is végezhetjük: ebben az esetben szükségünk lesz a mozgalom igazolófüzetére, amelybe a megfelelő pontokon található jelzéseket kell majd bejegyeznünk. A füzet beszerzésének módja és az igazolópontok, valamint az útvonal
- fentieknél is részletesebb ismertetése a Kékes Turista Egyesület weboldalán található.
