Egy kezdő zarándok mesélte el magazinunknak élményeit, amelyekkel a „Magyar El Caminón” találkozott. Négyrészes sorozatunkból megtudhatjátok, miként változik meg egy ember testben és lélekben a hosszú gyaloglás során.
Imre eredetileg az El Caminóra vágyott, de végül úgy alakult a sorsa, hogy egy B tervet kellett találnia, egy időben rövidebb, kevésbé költséges megoldást. Így akadt rá a „Magyar El Caminóra”, azaz a Budapesttől Lébényig tartó Szent Jakab-útra, amelyet nyolc nap alatt teljesített.
A lelkes, de kezdő zarándok eddig még sohasem gyalogolt ilyen hosszú távot, többnapos túrán sem vett még részt. Az internetről készült fel útleírásokat, élménybeszámolókat olvasgatva, jó pár napot töltött a szervezéssel, majd nekivágott a kalandnak.
Első nap
Imre hajnali vonattal érkezik Budapestre, ahol felhős, hűvös idő fogadja a nyár utolsó napjaiban. A Normafáig tömegközlekedéssel megy a pályaudvarról, majd megkezdi hosszú gyaloglását a zarándokúton. Segítségére van a Szent Jakab-út útikönyve, amely már rögtön az első napon kisegíti, mert Pátyon az erdőben sikerül eltévednie. Bár a sárga kagyló jelzéssel rendesen felfestették az útvonalat, az esős időben valahogy rossz útra téved. A kezdeti lépések az eltévedés után ragadós dagonyában folytatódnak a szakadó esőben Zsámbékig, a szántóföldek mentén, ahol gyakran pocsolyákon kell átgázolni. Az első szálláshelyre térdig vizesen, sárosan érkezik. A spanyolországi El Caminóhoz hasonlóan a zarándok első dolga itt is a mosás, majd azt követően az evés, végül a megérdemelt pihenés.
Második nap
Zsámbéktól Tarjánig kell eljutnia a zarándokoknak ezen a napon, ez 22 kilométer gyaloglást jelent. Szerencsére az égiek megkegyelmeznek Imrének, már nem esik az eső. Mányon cukrászdázással, Vasztélyon csodás panorámával, ebéddel üdíti lelkét. Minderre szüksége is van, hiszen megint eltéved. Itt fut össze először azzal a két holland lánnyal, akikkel ezt követően mindennap találkozni fog, hiszen ők is Szent Jakab útját kezdték meg Imrével egy napon. A vándorlást a horgásztavak látványa koronázza, és a zarándokszállás, ahol senkit nem talál otthon. A házigazda telefonon árulja el neki, hol hagyta a kulcsot, tájékoztatja arról, mit hol talál, majd kéri, hogy a szállásdíjat hagyja másnap reggel az asztalon. Imre jó érzéssel tér nyugovóra, egy olyan világban, ahol az emberek mernek bizalommal lenni egymás iránt.
Végig a Szent Jakab zarándokúton - 2.rész - Inak recsegnek a Gerecsén
