Tihanyban, a hosszúhegyi szőlőkben figyelték meg, először május 19-én.
A pettyes kakukkot Dr. Preiszner Bálint, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben munkatársa figyelte meg. Ezután az ország minden részéről érkeztek madarászok, és három napig fotózták, míg el nem tűnt. Addig a Külső-tó melletti szőlőültetvények környékén tartózkodott.
Eddig mindössze kétszer észlelték hazánkban a fajt, 2005-ben a Hortobágyon, és 2014-ben a Kiskunságban. De hogy kerül hozzánk ez a Földközi-tenger mentén fészkelő faj?
A pettyes kakukk hosszútávú vonuló, azaz a Szaharán túl tölti a teleket. A Mediterráneumban fészkelő hosszútávú vonulók között ismert jelenség a „túlcsúszás” – magyarázza a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság a weboldalán. Ez azt jelenti, hogy a telelőhelyről visszaérve a madarak a fészkelőhelyüktől néhány száz, esetleg néhány ezer kilométerre északra landolnak.
Ezek a példányok néhány nap múlva korrigálnak. Valószínűleg a tihanyi kakukk is így járt. Hasonlóra többször is volt példa az elmúlt évtizedekben április és május folyamán.
A pettyes kakukk fészekparazita, azaz varjúfélék fészkébe rakja a tojását, a hazai kakukkhoz hasonlóan, de a kikelt madár nem bántja a mostohatestvéreit, hanem velük együtt nevelkedik. Ennek ellenére a tesóknak kevesebb esélyük van a kirepülésre, mivel a kakukk hamarabb kel ki a tojásból, és hamar előnybe kerül.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
