A legfrissebb kutatások szerint komoly veszélyben vannak a mocsári teknősök a Kis-Balaton és Balaton déli berkeiben. Nem csupán az emberi tevékenység, az élőhelyek romlása, de a ragadozók is csökkentik a teknősök szaporodási sikerét.
Hazánk egyetlen őshonos teknősfaja, a mocsári teknős a kutatások szerint veszélyben van – hívja fel a figyelmet a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet a közösségi oldalán.
Mint írják a posztban, nem csak az élőhelyek romlása és a közvetlen emberi tevékenységek, hanem a ragadozók is jelentősen csökkentik a teknősök szaporodási sikerét.
Természetvédők és kutatók évről évre kifosztott teknősfészkekre bukkantak a Kis-Balaton és a Balaton déli berkeiben.
A probléma súlyosságát mesterséges fészkekbe helyezett gyurmatojásokkal és a kikelő teknősöket imitáló gyurmamodellekkel térképezték fel. A gyurmatojásokon maradó fog- és csőrlenyomatok elárulták a ragadozók kilétét.
A kétéves kutatás eredményei szerint elsősorban a vörös róka pusztítja a tojásokat, a frissen kikelt teknősök predációjáért pedig szintén a vörös róka, továbbá a varjúfélék és a vaddisznó a felelős.
A beszámoló szerint a kutatás meglepő eredménye lett, hogy legrosszabb volt a túlélés a legkevésbé zavart Kis-Balatonon, a bolygatottabb balatoni berkekhez (Fonyódi Nagy-berek, Ordacsehi berek) képest.
A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy „célzott védekezési intézkedések – például ragadozóállomány-szabályozás és élőhelyvédelem – nélkül a mocsári teknősök helyzete tovább romolhat. A teknősök megóvása érdekében állományainak monitorozása, a ragadozó fajok rendszeres nyomon követése és a természetvédelmi kezelés javítása, például fészekvédelmi megoldások alkalmazása kulcsfontosságú feladatok.”
Hazánkban természetes és mesterségesen létesített tavakban, mocsarakban, lápokban, folyók holtágaiban és öntözőcsatornákban él. Kifejezetten kedveli az iszapos fenekű, növényzettel dúsan benőtt, csendes vizeket.
Ragadozó állatként férgeket, különböző lárvákat, rákokat, puhatestűeket, békákat, kisebb termetű, legyengült vagy beteg halakat, kis mennyiségben pedig növényi eredetű táplálékot, vízinövényeket is fogyaszt. Az elpusztult állatok tetemeit sem veti meg. Napközben vízen lebegő fatörzseken vagy bedőlt fák ágain, ritkábban a parton napfürdőzik.
A májusi párzást követően a nőstények maguk ásta parti gödrökbe rakják le ovális tojásaikat június végén vagy július elején. Az augusztus szeptemberben kikelő apróságok mindössze 2 cm-esek. A mocsári teknősök rendszerint októberben vonulnak téli nyugalomba - az esetek többségében az iszapban vészelik át e zord időszakot. A pihenő március közepéig vagy április elejéig tart.
A mocsári teknős védett. Természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
