Ez nagyon rossz hír. Ebben az időszakban ráadásul még nem is jellemző az ennyire alacsony vízállás.
Az agyag- és homokpadok a Tisza medrében általában csak a nyár második felében szoktak kilátszani. Sajnos ennek áramláskedvelő halfajaink (mint amilyen a német bucó vagy a selymes durbincs) és a tiszaviráglárvák szenvedik kárát, mert így jócskán csökken az életterük. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság videóján látszik, mennyire aggasztó a helyzet a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzetben:
Tavaly augusztus óta az is látszik, hogy a felszín alatti vízkészletek a folyóba ürülnek. Ezt a videóban is látható vörös elszíneződések jelzik, ami a vas-oxid kiválásának köszönhető, és akkor jön létre, ha a vas ionok érintkeznek a levegővel. A felszín alatti vízkészletek tehát apadnak, és csak nagyon lassan tudnak pótlódni – akkor, ha elég csapadék hull ahhoz, hogy még a mélyebb rétegekbe is le tudjon szivárogni, mielőtt elpárolog a felszínről. A nemzetipark-igazgatóság oldala szerint ezek a vizek nemcsak a folyó hullámteréből, hanem az egész Alföld alól érkeznek.
A folyó mostani vízszintjétől csak 7-8 méterrel feljebb kezdődnek az erdők. Az árvizek és a csapadék hiánya miatt részben vagy teljesen kiszáradtak a sajátos vizes élőhelyek, mint például a mocsárrétek, nincsenek tocsogók, ami a már amúgy is csökkenő állományú dunai tarajgőték és mocsári békák populációjára fog negatívan hatni, ugyanis számukra ezek a legfontosabb szaporodóhelyek.
Hogy lesz valakiből kilométer- és turistaereklye-gyűjtögető?
A füzéri vár fehér falai már a távolból virítanak a csupasz kőoszloprengeteg tetején.
