Hogyan lehet megkülönböztetni a kettőt? Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság segítségével rántjuk le a leplet.
Első ránézésre sokszor nézik kígyónak a lábatlangyíkokat, amelyek pedig sokfelé előfordulnak Magyarországon. Rosszabb esetben félelemből, tudatlanságból agyon is verik szerencsétlen párákat. De mitől lábatlan a lábatlangyík? A válasz egyszerű: az evolúció során elcsökevényesedtek a lábai. A kígyóktól az különbözteti meg, hogy sokkal merevebb a mozgása, pikkelyei aprók, sűrűn állók – kezdi a magyarázatot az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság a Facebook-oldalán.
A kígyókkal ellentétben a lábatlangyík tud pislogni – a kígyók szemhéja azonban összenőtt és átlátszó, ezért merev a tekintetük. Még egy nagy különbség: a lábatlan gyíkok farkának a vége meneküléskor leválik, aztán újra kinő, akárcsak a többi gyíké. Magyarországon két faj él, a Dunától nyugatra a közönséges lábatlangyík, keletre pedig a kékpettyes lábatlangyík. Nehéz őket megkülönböztetni, már csak azért is, mert hiába a név, a kékpettyes lábatlangyík sem rendelkezik mindig kék foltokkal. Egyébként nagyjából 40-45 cm hosszú, barnás színű, két oldalán széles fekete szalaggal, gerince mentén pedig vékony, sötét csík húzódik. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.
A felvételek Boldogkőváralja, Erdőbénye és Monok határában készültek. A lábatlangyík domb- és hegyvidékeken, dús aljnövényzetben szeret lenni, ahol jól el tud rejtőzni. Előfordul lakott teületeken is. Csigákat, gilisztákat fogyaszt, vagy éppen fiatalabb fajtársait eszi meg. Az ebédjét a talajon kúszva keresi meg. Párzási időszaka április-május, a tojások az anya testében kelnek ki, álelevenszülő. A picik augusztus-szeptember folyamán tűnnek fel a természetben. Telelni októberben vonulnak el, és április közepén jönnek újra elő.
