A Mecsektől a Júliai-Alpokon keresztül az erdélyi Csodavárig számos látványos helyen született rövid kedvcsináló videónk az elmúlt hónapokban. Ismét ezekből szemezgetünk, hogy ötletet adjunk egy élményekkel teli kiránduláshoz.
Réka-kunyhó
Jártál már a mecseki erdők mélyén megbújó hangulatos kulcsosházban? Mi decemberben próbáltuk ki (újból) a rendbehozott házikót, és nem kellett csalódnunk. A videó mellett írásos formában is megörökítettük az élményeinket, a cikket szintén szerettétek.
A Réka-kunyhó a Zengő lábánál, az Etelka-forrás mellett található, és nem egy lányról, hanem az egykor Rák-völgynek nevezett Réka-völgyről kapta a nevét. Ha szeretnél elbújni a civilizáció elől, ez a tökéletes hely, ugyanis itt se tömeg, se térerő nincs. Régebben egy pavilon állt az épület előtt, ez most a kunyhó melletti tisztáson áll, és a felső részében bivakolni lehet.
Pósteleki kastélyrom és park
Egykor egy impozáns, 72 szobás kastély emelkedett Békéscsabán, Póstelken, ami a megye legfiatalabb, ennek ellenére jelenleg legromosabb kastélya. Persze, így is romantikus látvány, pláne, hogy egy nagy park közepén található, mellette egy tó, körülötte lombos fák, örökzöldek és cserjék sokasága. A területet a 19. században a Wenckheim-család birtokolta, és a 20. század elején építettek rá kastélyt egy bécsi építész tervei alapján. Körülötte angol tájképi kertet alakítottak ki, ahol ma is jót lehet sétálni vagy bringázni. A park bejáratánál – ami egyébként ingyenesen látogatható – állatsimogató fogad, bent pedig szarvasokat lehet etetni egy elkerített részen. 500 lepkefaj és számtalan csiga él itt, utóbbiak közül említésre méltó a fokozottan védett dobozi pikkelyescsiga.
A kastély maga most körbe van kerítve, de videónkkal a belsejébe is beleshetsz:
Foronon del Buinz, menedékház
Bloggerünk, Heiszig Benedek cikkei mellé rendszeresen társul videó, nem véletlenül emeltük ki az egyik anyagát az előző részben, és teszünk így ezúttal is. Most a Júliai-Alpokba kalauzoljuk az olvasót, de nem a legnépszerűbb csúcsokat vesszük célba, hanem a Foronon del Buinz nevű, 2531 méteres magaslatot, ahol
az éjszakát is fent tölthetjük egy menő menedékházban.
Aki kedvet kapott, az mindenképp vigyen magával beülőt, via ferrata-kantárt és sisakot, de a túrához a jó erőnlét is fontos, és az sem árt, ha nem küszködünk tériszonnyal.
A csúcson a kis faházikóban nyolcan férnek el, vannak matracok, napelemes világítás, edények, tartalék gázpalack és még némi enni-innivaló is. A menedék 2012-ben került ide, egy lavinában elhunyt hegymászó, Luca Vuerich családja építtette, és ingyenesen lehet használni.
Evezés a Hévízi-csatornán
Bár a szezon éppen nemrég ért véget (a téli evezés időszaka március közepéig szokott tartani), egy friss élményünket nem hagyhatjuk ki a válogatásból, és nagyon javasoljuk, hogy írd be a naptáradba ezt a nem mindennapi túraötletet.
A Hévízi-csatornán főleg szélcsendben és mínuszban a legjobb evezni, mert akkor a leglátványosabb a ködös patak és a zúzmarás fák együttese. A Hévízi-tó lefolyóján csaknem tíz kilométert lehet evezni kenuban, mert a csatorna még télen sem fagy be. A kaland kezdőknek is ajánlott, mert a víz nyugalmasan csordogál, így az evezés egészen biztonságos. Vízitúrát több társaság is szervez ide a nemzetipark-igazgatóság engedélyével, a mi élménybeszámolónkat itt olvashatod, alább pedig a videó:
Csodavár
Aki Erdély egyik legizgalmasabb természeti csodájára kíváncsi, annak a Pádis-fennsíkot érdemes meglátogania, ahogy mi is tettük tavaly novemberben. A lenyűgöző Csodavárat egy rövid, de annál izgalmasabb túrán fedeztük fel, ráadásul esőben, ami még kalandosabbá tette a kirándulást. A katlan felülről is elképesztően látványos, de láncok segítségével le is ereszkedtünk a mélybe, a 150-200 méter magas sziklafalak közé. Itt található a Pádis egyik jelképe, a 30 méter széles, 73 méter magas Nagy-Portálé, a Kárpátok legmagasabb barlangszádája.
Hogy lesz valakiből kilométer- és turistaereklye-gyűjtögető?
A füzéri vár fehér falai már a távolból virítanak a csupasz kőoszloprengeteg tetején.
