Kardoskút határában, a Körös-Maros Nemzeti Park területén fedezték fel decemberben a legalább három-négy tagból álló családot.
A vidra fokozottan védett, és nagyon nehéz megpillantani, mivel éjszakai életmódot folytat. Szorosan kötődik a vízhez, hiszen halakkal, csigákkal, kagylókkal táplálkozik. Bár alapvetően rejtőzködő életmódot folytat, a nemzetipark-igazgatóság munkatársainak most sikerült megfigyelniük a Sóstói-csatornában újonnan felbukkant vidrákat.
Először csak a nyomaikat észlelték: lábnyomokat, üres kagylókat és halpikkelyeket tartalmazó ürülékkupacokat. Utóbbival a területét jelöli ki az állat, ami egyébként sokat tartózkodik a szárazföldön is. Ezek alapján arra következtettek, hogy a család minimum három-négy tagból áll. Később sikerült néhány alkalommal magukat az állatokat is elcsípni: először december közepén láttak két egyedet, és a közeli nádasból folyamatos mocorgást is hallottak.
A ragadozók (Carnivora) rendjének menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozó vidra (Lutra lutra) elterjedési területe Európát, Észak-Afrikát és Ázsia egy részét foglalja magában. Magyarországon szinte mindenfelé előfordul, ahol megfelelő búvóhelyeket és táplálékbázist kínáló vizeket talál, a hegyvidékek kivételével szinte minden lassú folyású víz, patak és csatorna mellett él. A nádasok, bozótosok, erdők övezte halastavakat kedveli a legjobban, de folyók, lápok, holtágak, kisebb-nagyobb csatornák mentén is „megtalálja számítását”.
Hosszú, hengeres testének hossza 60-85 cm, farokhossza 35-45 cm, a nőstény testtömege 5-8 kg, míg a hímeké 8-15 kg. Lábai rövidkék, ujjait úszóhártya köti össze. Ha még többet szeretnél tudni a vidrákról, kattints ide!
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
