Kikeltek a kis mocsári teknősök, és azonnal megindultak a víz felé.
Egyetlen őshonos vadon élő teknősfajunk legfiatalabb generációjának első lépéseit kísérhették figyelemmel a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a Velencei-tónál és a Dinnyési-fertőn.
A mocsári teknős nősténye május végén, júniusban rakja le 6-10 tojását, egy olyan helyre, amely messzebb (akár több száz méter távolságra) van a víztől. A tojások ősszel vagy a következő év tavaszán kelnek ki, és a kisteknősök rögtön elindulnak a vízhez.
Olyan helyeken azonban, ahol több különféle víztestek egymás közelében található, gyakran közlekednek a víztestek közötti forgalmas utakon. Vigyázzunk rájuk is!
– hívja fel a figyelmet a nemzetipark-igazgatóság.
A teknősökkel márciustól októberig, novemberig reggel és este lehet leginkább találkozni, de nyáron csak a nőstények távolodnak el a víztől (tojást rakni). A tél közeledtével beássák magukat az iszapba vagy a parti fövenybe, és nyugalmi állapotba kerülnek. Ízeltlábúakat, kétéltűeket, puhatestűeket és férgeket esznek, a halak közül csak a beteg példányokat tudják elkapni.
Rájuk sokkal többen vadásznak, például a gázlómadarak, a varjúfélék, a réti sasok és ragadozó emlősök. A teknősfészkeket sünök, rókák, vaddisznók, kutyák, borzok fosztogatják. Itthon a betelepített vörösfülű ékszerteknős intenzív terjedése következtében visszaszorult az állománya.
A mocsári teknős Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
Forrás: Duna-Ipoly Nemzet Park Igazgatóság
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
