Az ősz beköszöntével lassan a sünök is téli búvóhelyet keresnek maguknak. Legyünk rájuk tekintettel a kertrendezés során, például azzal, hogy a kert végében összegyűjtött növényi hulladékot – avart és gallyakat – nem szállítjuk vagy égetjük el, inkább hagyjuk meg süntanyának.
A sünök általában november elején kezdenek el bevackolni, de már az ősz eleji kertrendezés során érdemes figyelembe venni ezeknek a védett állatoknak az igényeit. Nem arról van szó, hogy hagyjuk ápolatlanul a kertet, csupán kis odafigyelés kell, ami nagyban segíti ezeknek az állatoknak a telelőhelyük megtalálását.
A sünök a puha, meleg fészküket gallyakból, száraz levelekből készítik, ahol akár öt hónapig is eltarthat a téli álom.
Legfontosabb, hogy a kertben összegyűjtött, jó ideje ott álló levélkupacokat ne égessük el! A sünök nem tudnak kimenekülni a lángokból, ugyanis, ha veszélyt éreznek, rögtön összegömbölyödnek és mozdulatlanná válnak, így elevenen megsülnének tűzben.
A növényi hulladék települési égetése amúgy is tilos, de az avar rendszeres égetésével kertünket is megfosztjuk az értékes tápanyag-visszapótlástól.
Természetesen a tavaszi kertrendezés során is fontos tekintettel lenni a sünök nyugalmára. Kora tavasszal még ne bolygassuk meg az összegereblyézett növényi halmokat. Ezzel várjunk legalább áprilisig, amikor a sünök már könnyebben találnak táplálékot. Ha bajba jutott sünit találunk, a szakemberek nem tanácsolják a „házilagos mentést”. Magyarországon honos keleti sün természetvédelmi oltalom alatt áll (természetvédelmi érték: 25 000 Ft), így otthoni tartása még akkor is a jogszabályokba ütközik, ha az a legjobb szándékból történik. A szakemberek így azt javasolják, hogy a segítségre szoruló állatokat inkább juttassuk el valamelyik nemzeti park mentőközpontjába, vagy a Fővárosi Állat- és Növénykert „Sünispotályba”.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
